Csipkebogyó kisokos – mikor, hogyan, miért szedjük?

Egy – megérett a meggy,

kettő – csipkebokor vessző

– már kisgyerekkorunkban megismerkedünk a mondóka által a csipkebokorral, de aztán ennél közelebbi „barátságot” nem sokan kötnek vele. Pedig a csipkebokor égőpiros (ál)termése, a csipkebogyó finom és ráadásul egészséges is!

Kapcsolódó

Négy alig ismert gyógynövény a természet patikájából

Legalább olyan hatékonyak a betegségek kezelésében és enyhítésében, mint ismertebb társaik.

Mi a csipkebogyó?

A csipkebogyó a vadrózsa és a japán rózsa gyógyhatású áltermése, népies nevei: csipke, csitkenye, hecsedli, hecserli, hecse(m)pecs, seggvakaró, bicske.

Hazánkban igen elterjedt növény, mely erdők, mezők mentén, cserjésekben szeret élni. Akár két méter magasra is megnő, jellegzetes horgas tüskékkel és éles, fűrészes levelekkel rendelkezik. A termése és a virága is értékes hatóanyagokat hordoz. A csipkebogyó rendkívül magas C-vitamin tartalmú, a virága pedig illóolajban, csersavban, pektinekben, karotin vegyületekben, C-, K-, E-, B-vitaminokban, citromsavban bővelkedik.

Ahhoz, hogy minél nagyobb legyen a hasznos anyagainak tartalma, ideálisnak kell lennie a hőmérsékletnek, a talaj táptartalmának, a folyadékellátottságnak, a termés szedésének időpontjának, tárolásának körülményeinek, feldolgozásának módjának.

Lekvár, szirup, tea, likőr, bor, pálinka is készíthető belőle. C-vitamin tartalmának megőrzéséhez legjobb, ha nem éri hőhatás.

A csipkebogyó hatásai

• Rendkívül magas a C-vitamin tartalma, 100 g szárított termésben 1700-2000 mg található, ezáltal jól alkalmazható a szervezet ellenállóképességének növelésére, megfázás kikúrálására.
• Antioxidáns flavonoidjai lassíthatják az öregedési folyamatokat, a 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri és daganatos megbetegedések elleni védelemben játszanak közre.
• Csökkentheti a magas vérnyomást, javíthatja a szív véráramát.
• Nyomelemekben és ásványi anyagokban (magnézium, mangán, kálium, foszfor, szelén, cink) gazdag.
• Gyulladásgátló, enyhe has- és vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő, valamint étvágygerjesztő hatású és segíti az emésztést.
• A csipkebogyóban található cserzőanyag erősíti a fogínyt.
• A csipkebogyóból készített kenőcs bőrsérülésekre, száraz, repedezett bőrre használható, a csipkebogyó olaj regeneráló hatású. Hatékony akné, bőrgyulladás, ekcéma, napégés esetén.

Hogyan, mikor szedjük a csipkebogyót?

• Ha nem a saját kertünkben, hanem erdőben szedjük, akkor ne taroljuk le az egész bokrot, hagyjunk az erdő lakóinak is.
• Olyan bokrot nézzünk ki, ami (feltehetőleg) nem volt konyhai felhasználást kizáró rovarirtó szerrel kezelve.
• A terméseket közvetlenül a kocsány alatt, a lehető legrövidebb szármaradvánnyal metsszük le.
• Ha szárítani szeretnénk, pl. teához, akkor kemény húsú, ha lekvárt, szörpöt, bort szeretnék készíteni belőle vagy frissen fogyasztanánk, akkor puhább bogyókat válasszunk, érdemes megvárni a szedéssel az első fagyokat.
• Sérült, foltos bogyók jól használhatók azonnali fogyasztásra, tárolásra már nem biztos, hogy alkalmasak.
• Ha úgy döntünk, hogy nem szedjük le a bokrunkról a bogyókat, akkor télen eleségül szolgálnak a madaraknak.

Hogyan használjuk fel a csipkebogyót?

• Ha szárítani szeretnénk, akkor vágjuk ketté vagy apróbb darabokra és szellős, melegebb helyen szárítsuk meg. Ezután légmentesen záródó edényben sötét helyen tárolhatjuk, akár egy évig is. Felhasználás előtt langyos vízben áztassuk.
• A szárított bogyókat felönthetjük hidegen sajtot olajjal vagy tinktúrát készítve alkohollal.
• Friss felhasználás előtt egy-két napig tárolhatjuk a hűtőben. Vágjuk le a termés végét és a magok benntartása miatt óvatos nyomással préseljük ki a bogyó közepét. A krémszerű hús azonnal fogyasztható.
• Ha megfőzzük, akkor azt egyben tegyük, majd szűrőn átpasszírozva eltávolíthatjuk a magvakat. Ízlés szerint édesíthetjük és főzéssel sűríthetjük, majd befőttesüvegbe rakva szárazdunsztban tartósíthatjuk.

Hogyan termesszünk csipkebogyót?

• Akár magról is megtelepedhet, de ha tudatosan vetjük el, akkor a kertnek egy félreesőbb részére tegyük, mert a tüskéi kellemetlenséget okozhatnak. A bokor 1-3 méterre nőhet meg.
• A napos és félárnyékos helyet is kedveli, a számára ideális talaj enyhén savas és jó vízáteresztő képességű.
• Az ültetőgödör aljára komposzttal elkevert erdei föld és kevés avar kerüljön. A végén alaposan locsoljuk be.
• Metszeni a beteg ágakat szükséges, illetve célszerű úgy alakítani a bokrot, hogy ne legyen túl széles és hozzáférjünk minden részéhez.
• Ha kártevő támadja meg – ezek a rózsára is jellemző kórokozók -, akkor a fertőzött részeket távolítsuk el.