Amerre sétálunk, úton útfélen elénk tűnik egy szívós, húsos levelű gyomnövény, mely még a legnagyobb, hetekig tartó szárazságot is túlélte. Imádják a tyúkok, a disznók, a lovak is, sokan nekik szórják, pedig a kövér porcsin emberi fogyasztásra is tökéletesen alkalmas, rengeteg ételhez felhasználható hihetetlen vitaminforrás.
Mit érdemes tudni a kövér porcsinról?
Az Ázsiában őshonos, de Európa, Afrika és Amerika mérsékelten meleg területein is előforduló növény hazánkban is igen elterjedt. A húsos levelű, vastag, kúszó szárú növény egynyári. Július közepétől folyamatosan virágzik, sárga virágainak 5-6 szirma van. Pozsgás, fényes levelei sötétzöld színűek, tojásdad alakúak. Vadon nőve vízszintesen terjed.
A kövér porcsin tele van vitaminnal. Megtalálható benne a B -vitamin, C-vitamin, E-vitamin. Rendkívül gazdag Omega-3 zsírsavakban, magnéziumban, riboflavinban, káliumban és foszforban. Tartalmaz alfa-linolénsavat, glutationt, oxálsavat, és még számos más értékes tápanyagot.
A kövér porcsin kiváló:
- szív és érrendszeri betegségek kezelésére
- érelmeszesedés ellen
- koleszterinszint csökkentésére
- aranyérre
- izomgörcsökre
- reumára
A porcsin ültetése
Aki tudatosan szaporítaná kertjében, a fagyok után kezdheti ültetni. Érdemes napos, jó vízelvezetésű talajt választani számára, és az ültetés után sűrűn locsolni. Mivel a porcsin képes átvészelni a legerősebb szárazságot, gyakran használják talajtakarónak is.
Termeszteni másodnövényként, például borsó után érdemes. Ha túl sűrű, nem árt ritkítani, de különösebb gondozást nem igényel.
Aki fogyasztani szeretné, ültetés után 3 héttel már csipegetheti. A levelek virágzás előtt a legfinomabbak, ízűk savanykás, leginkább a sóskára hasonlít.
A porcsin felhasználása
Kellemesen savanykás íze miatt legtöbben főzve fogyasztják, de a felhasználásának száma gyakorlatilag végtelen. Használható salátának, fűszernek, levesbe. Készíthető belőle akár főzelék, krémleves is. Szórható kenyérre, rakható zöld vagy gyümölcsturmixba.
Vannak, akik savanyúságként, mások fagyasztva tartósítják. Szárítani nem érdemes, mert elveszti értékes íz- és zamatanyagait.
A kövér porcsint savanyúságként hasonlóan kell eltenni, mint az uborkát, de plusz fűszerek nem kellenek mellé, csak ecetes felöntőlé. A megmosott, aprított növényt az ecetes lével kell felönteni, rá egy kis szalicil, majd jól le kell zárni.
Porcsin konzerv
A friss, roppanós, szárastól alaposan (több léből) megmosott porcsint tiszta ruhán lecsepegtettem.
Nekem tetsző méretre daraboltam (én nem vagdalom miszlikbe), majd egy megfelelő méretű edényben kevés vízzel, sóval addig pároltam, amíg a szárak kellemesen ropogósak maradtak még.
Forrón üvegbe töltöttem a lével együtt és egy késhegynyi nátrium benzoátot tettem rá. Az üveg lezárása után szárazdunsztban került, ahol szép lassan lehűlt. Aki szokott befőttet, zöldbabot télire befőzni az saját “képére” formálhatja…
Az ötlet csak egy módja a porcsin befőzésnek, a lehetőségek száma határtalan…
