Sokak örömére, hamarosan itt a medvehagyma szezon. A közkedvelt növényt szívesen szerzik be az emberek erdőkből, piacokról, és nem csak íze, de gyógyhatása miatt is, hiszen a rendkívül egészséges gyógynövénynek magas a C-vitamin tartalma, de magnézium és vas is található benne nagy mennyiségben. Gyógyhatásai közül a legismertebbek a vértisztítás, a vesetisztítás, és a magas vérnyomás csökkentése.
Bár a sokoldalúan felhasználható növény könnyen összekeverhető a mérgező gyöngyvirággal, szerencsére mára egyre többen felismerik a megkülönböztető jeleket – például a jellegzetes illatot, ami tavasszal belengi a medvehagymás erdőket.
Aki szereti az ízét, saját maga is megtermesztheti a növényt, írja az agraroldal.hu.
Honnan szerezzük be?
Az utóbbi években a piacokon egyre többen árulnak cserepes medvehagymát, de kertészetekben is beszerezhetünk belőle néhány tövet, amit aztán a kertbe, de akár balkonládába is elültethetünk.
Hogyan ültessük?
A medvehagymát árnyékos, védett helyre érdemes tenni, ahol a föld humuszos és tápanyagban gazdag. A töveket egymástól 15-20 centiméter távolságra és 5 centiméter mélyen ültessük. Ültetés után figyeljünk a rendszeres öntözésre. A növény az első évben indul fejlődésnek, a következőtől pedig már szaporodni is elkezd.
Mikor szüretelhetjük?
A friss leveleket legkorábban február végétől, de inkább március elejétől szedhetjük. Érdemes még a virágzás előtt leszedni őket, mert a virágzás utána leveleknek erős fokhagyma illatuk lesz, és csökken a vitamintartalmuk is. A szüretelésnél érdemes arra figyelni, hogy ne tépjük ki a növényt hagymásan a földből, hanem egy ollóval vágjuk le a leveleket a tövekhez minél közelebb. Így a következő szezonban is lesz mit szüretelni.
