Állatok védelmezője a vegán biogazdálkodás

Növényi étrend kontra veganizmus

Először is tisztázzuk, mi a különbség.

Mindkét irányzat követői kizárják az állati eredetű élelmiszereket az étrendjükből, a húsoktól kezdve a tejtermékeken át például a tojást és a mézet is. De míg az első csak egy étrend, a második, a veganizmus esetében egy egész életmódról, felfogásról beszélünk.

A veganizmus az állati eredetű termékek használatának mellőzése és az ehhez kapcsolódó filozófia, ami elutasítja az érezni képes állatok árucikk státuszát és kizsákmányolását, amely megnyilvánul a táplálkozás, a szórakozás, a ruházkodás és a higiéniai termékek választásában is. A veganizmus követőjét vegánnak nevezik. Magát a kifejezést Donald Watson 1944-ben, Angliában használta először. Watson nem volt elégedett a „vegetáriánus” szóval, mert az nem teszi érthetővé az indítékot, és csupán a hús és az állati összetevők étrendből való kihagyásáról szó.

A növényi étrendet követők motivációja főként saját egészségük javítása, míg a vegánok fő célja az állatok védelme.

Miért nem vegán minden zöldség?

A megoldás kulcsa a veganizmus fentebb említett meghatározásában rejlik.

Bár a növények, a zöldségek, gyümölcsök alapvetően természetesen vegának, de ha ezeket akár a kiskertünkben, akár a nagyobb gazdálkodók termesztik, akkor már nagy eséllyel nem mondhatók teljes egészében vegánnak. Ennek az oka pedig az állati eredetű trágya, amit gyakran alkalmazunk.

Ha használjuk azt, az állat „elpotyogtat”, az már kizsákmányolásnak számít?

A veganista felfogás szerint, ha tartunk otthon „házikedvencként”  – tehát, mint például egy kutyát -, disznót, tehenet és annak a végtermékével gazdagítjuk a földünket, akkor az rendben van. Viszont, általában ezeket az állatokat nem kedvtelésből, hanem haszonállatként tartjuk, így a trágya már az állatok kizsákmányolásának mellékterméke. Nagyüzemi állattartás esetén pedig egyértelmű, hogy csak a mostani (például tej) vagy jövőbeli (hús, bőr) hasznuk miatt vannak ott azok az állatok, tehát azzal, hogy megvásároljuk a trágyát ilyen helyekről, közvetve mi is támogatjuk az állatok kihasználását.

Vegán biogazdálkodás

Veganic gazdálkodásnak nevezik a „vegan” és az „organic” szavak összeolvadásával azt a fajta gazdálkodást, kertészkedést, mellyel az ökológiai termelés szabályainak megfelelően állítanak elő élelmiszereket, miközben elkerülik az állatok kizsákmányolását vagy károsodását. A vegán gazdálkodás során nem használnak állati eredetű termékeket, mint például a vérlisztből, halból, csontokból, trágyából előállított dolgokat, mivel ezen termékek az állatok húsának, tejének, szőrméjének, általuk való szórakoztatásnak vagy munkának az előállítása céljából történő tenyésztésének mellékterméke. Ezeknek a melléktermékeknek az értékesítése segít csökkenteni az állatok felnevelésével járó költségeket, és ezzel támogatja az állattenyésztést.

Mit használnak állati trágya helyett?

Növényi komposzttal gazdagítják a földet, extrém esetben pedig emberi vizelettel is, amivel plusz nitrogént juttathatnak a talajba. Természetesen, vegán emberektől származó vizelettel.

Vetésforgót alkalmaznak, mulcsoznak, így vissza tudják juttatni a kivett tápanyagokat a földbe.

Miért jó ez az állatok védelmén kívül?

• Az így gazdálkodók fokozottan odafigyelnek a biodiverzitásnak a megőrzésére, a talaj egészégének megtartására.
• A zoonotikus – állatról emberre terjedő – betegségek elkerülhetők.
• Csökken az ételeket fogyasztó embereknél az antibiotikum rezisztencia kialakulásának esélye, mivel a nagyüzemi állattartásnál az állatok többféle antibiotikumot kapnak, amik a belőlük készült élelmiszerekkel bekerülnek az emberek szervezetébe is.
• Ha nem tenyésztünk haszonállatot, akkor azoknak nincs szükségük takarmányra, az ezáltal felszabadult területet használhatjuk emberi élelmiszerek termesztésére vagy visszaadhatjuk a természetnek, ahol élőhelyre lelhetnek a veszélyeztetett, kihalás szélén levő fajok is. Ha minden haszonállat eltűnne, akkor körülbelül 33 millió négyzetkilométerrel több földterület állna rendelkezésre a művelésre. Ez nagyobb terület, mint az egész afrikai kontinens – jelentette ki Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem munkatársa egy 2016-os tanulmányában.
• Martin Hofstetter, a Greenpeace mezőgazdasági szakértője szerint a világ gabonatermésének 30 százalékát jelenleg sertésekkel és baromfikkal etetik meg. Ha ez a 30 százalék felszabadul, az ár csökken.

Mik a hátrányai a vegán biogazdálkodásnak?

Időigényes és nem egyszerű az átállás a „hagyományos” gazdálkodásról. A kártevőmentesítés kihívásokat okoz kizárólag vegán szemlélet szerint. A növényi komposzt előállítása drágább, mint az állati trágya beszerzése és egy kisebb gazdaság nem is feltétlenül tudja a szükséges mennyiséget megteremteni. Ez ahhoz vezet, hogy az így megtermelt növények drágábbak lesznek. Az állattenyésztésből élő gazdák számára egy ilyen átalakulás nagyon hátrányos lenne, az állattenyésztés sok szegényebb országban a jövedelem egyik fő forrása.

Jelenleg nagyon kevés vegán biogazdálkodás létezik és nagyjából elképzelhetetlen is, hogy nagy százalékban áttérjenek az állati trágyát is használók erre, illetve a vegánok körében sem veszi mindenki ennyire szigorúan az elveket és talán nem is kell, hiszen az ürülék felhasználása a legkisebb gond az állatok kizsákmányolásában. Mindenesetre ez is egy választási lehetőséget nyújt a vásárlóknak.

Kapcsolódó

Elképesztő növekedésnek indult világszerte a vegánok száma

A vegetariánusok számával együtt a világ népességének hozzávetőlegesen 8 százalékát teszik ki.