Nyirkos, sötétebb helyeken, kő, virágcserép alatt megbújva gyakran találkozhatunk a kertben fülbemászóval. Bár külsőre nem tartoznak a legszebb élőlények közé, az emberre nézve ártatlanok – és nem másznak a fülbe, hiába ez a nevük. A kertben hasznosak, de kártékonyak is egyszerre, ezért nem jó, ha túlzottan elszaporodnak.
Ezért hasznos és káros is a fülbemászó
Dögevőként, újrafeldolgozóként „működnek” a kertben, segítenek az ökoszisztéma tisztán tartásában azáltal, hogy lebontják a szerves anyagokat és visszaadják a tápanyagokat a talajnak. A komposztban felgyorsítják a bomlási folyamatokat.
De nem csak az elhalt növényi részeket kedvelik, hanem az élőket is, a zsenge palántákat, hajtásokat, bogyós gyümölcsöket, az őszibarackot, sárgabarackot és egyéb csonthéjas gyümölcsöket, dísznövényeket is előszeretettel megrágnak.
A növényeken kívül a rovarok sincsenek biztonságban tőlük. Különösen levéltetvek, pajzstetvek, liszteskék, atkák, pókok, hernyók és más puhatestű rovarok elfogására alkalmasak. A rovarok petéit is fogyasztják, ezáltal segítenek a kártevőmentesítésben.
Védekezés a fülbemászók ellen
Mivel pozitív hatásuk is van, így nem feltétlenül kell őket elüldözni, inkább meg kell találni az egyensúlyt, hogy a pozitívumok ellensúlyozzák a negatívumokat – írja az Agrofórum.
- Tisztítsuk meg a kertet a gyomoktól, lehullott levelektől, fűnyesedékektől.
- A tárolók, virágcserepek alá tegyünk kiemelőket.
- A palántákat védjük takarófóliával.
- A gyümölcsfákon távolítsuk el a gyümölcsökhöz közeli rejtekhelyeket.
- A fák törzsének tövénél vágjuk el a növekedő sarjakat, gyomot, bozótot.
- Csalogassuk a kertbe a fülbemászó ragadozóit, például denevéreket, békákat, gyíkokat, pókokat, darazsakat.
- Csapdákat is felállíthatunk, például tegyünk a növények mellé estére feltekert újságpapírt, másnap rázzuk ki belőlük a rovarokat. Vagy ássuk a földbe lapos konzervdobozt, amit feltöltünk növényi olajjal úgy, hogy a doboz teteje a föld felszínével egy magasságban legyen, a csapdába beleesve könnyedén összegyűlnek az állatok.
