Az átlagoshoz képest 80 százalékkal kevesebb őszibarack terem idén, a tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatójából.
A NAK a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósággal (NÉBIH-MGEI) közösen rendezett őszibarack szakmai tanácskozást és fajtabemutatót 2021. június 25-én, Tordason.
Itt a korszerű fajtahasználattal, a fagykárosodott ültetvények kezelési lehetőségeivel és a modern művelési rendszerekkel kapcsolatban tartottak tájékoztatót a gazdálkodóknak.
Az őszibaracktermesztés eredményesen művelhető hazánkban, de csakis akkor, ha megfelelő termőhelyen, megfelelő fajtával és megfelelő termesztéstechnológiával dolgoznak a kertészek. A hosszú évek óta zajló globális klímaváltozás komoly kihívást jelent a kertészeti ágazatnak is, fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítésére lenne szükség.
A rendszerváltozás után a hazai gyümölcsnemesítés nehéz helyzetbe került, és így később számos kevésbé fagyálló, ki nem próbált fajta került az országba, telepítésre az ültetvényekben.
A szélsőséges időjárás miatt aktuális lenne újragondolni a nemesítést, abba a hazai klímához szokott fajtákat bevonni, amelyből előállított fajták jobban megfelnek a hazai körülményeknek. Emellett végre egy működőképes kataszteri rendszert kell felállítani, a gazdák sikeres termőhely- és fajtaválasztása érdekében
– hangsúlyozta a tanácskozáson dr. Mártonffy Béla, a NAK Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke.
Magyarországon az őszibarack-termesztés az 1970-es évtizedben élte a fénykorát, az árutermelő őszibarack-ültetvények területe akkor mintegy 13 000 hektár volt, ami azóta folyamatosan csökken, jelenleg alig több mint 3000 hektár.
További probléma, hogy az ültetvények döntő része elöregedett, elavult művelési rendszer és korszerűtlen fajtaszortiment jellemző. Kevés az új telepítés, az elmúlt években csak néhány 100 hektár volt.
Az őszibarack-ültetvények nagyobb hányada Csongrád (1294 hektár), Pest (450 hektár) és Bács-Kiskun (394 hektár) megyékben található. Jelentős termelés folyik még Fejér (128 hektár), Somogy (136 hektár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (174 hektár) és Heves (169 hektár) megye területén.
A kormányzat az elkövetkező években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít az agrárium fejlesztéséhez, hatékonyságának növeléséhez, ennek keretében a hazai gyümölcsnemesítés újbóli megerősítésére is sor kerülhet, amit a NAK is szorgalmaz.
Az ültetvények – a kamara szerint elodázhatatlan – megújítását segíti egy most futó, nagyszabású pályázat is, amely új ültetvények létesítését, illetve meglévők állományának lecserélését is támogatja.
