A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (HUN-REN ATK NÖVI) munkatársai elsőként jelezték öt meztelencsiga-faj hazai jelenlétét, vagy megerősítették a velük kapcsolatos korábbi bizonytalan adatokat, olvasható a Magyar Kutatási Hálózat közleményében.
A kutatóknak már 2020-ban sikerült kimutatniuk a hazai faunában addig nem ismert meztelencsiga-fajokat – a feketefejű meztelencsigát (Krynickillus melanocephalus Kaleniczenko, 1851) és a malaccsigát (Tandonia kusceri (Wagner, 1931)) –, amelyek mára országszerte elterjedtek. Mostani eredményeikkel összesen hétre emelkedett az új vagy eddigi bizonytalan adataikban megerősített hazai meztelencsiga-fajok száma.
A kutatásban jellemzett öt faj
- a foltos meztelencsiga (Limacus maculatus (Kaleniczenko, 1851)),
- a hódító meztelencsiga (Deroceras invadens Reise, Hutchinson, Schunack & Schlitt, 2011),
- a kétsávos meztelencsiga (Ambigolimax valentianus (A. Férussac, 1821)),
- a kispöckű meztelencsiga (Ambigolimax parvipenis Hutchinson, Reise & Schlitt, 2022),
- és a tarajos meztelencsiga (Milax nigricans (Philippi, 1836)).
A külső morfológia és az anatómia részletes vizsgálatán túl molekulárisszekvencia-adatokkal is alátámasztották a begyűjtött példányok faji hovatartozását.
Mint írták, általános tapasztalat, hogy a behurcolt meztelencsigafajok a Mediterráneum területeiről, a Balkán egyes régióiból, valamint a Kaukázusból és a Fekete-tenger partvidékéről származnak.
A foltos meztelencsigát csak a budapesti Herman Ottó út környékéről (II. kerület) és a Böszörményi útról (XII. kerület) sikerült azonosítani. A hódító meztelencsiga az ELTE Füvészkertjéből és tizennégy budapesti kertészetből, a kétsávos meztelencsiga ugyancsak a Füvészkertből, valamint tíz budapesti kertészetből került elő. A kispöckű meztelencsigára öt, a tarajos meztelencsigára pedig két budapesti kertészetben bukkantak rá a kutatók.
A felfedezés a hazai fauna feltárásán túl azért is meghatározó, mert a Magyarországon élő mintegy 30 meztelencsiga-faj közül 5–10 potenciális vagy aktuális kártevő. A most felfedezett fajok hazai kártételéről keveset tudunk, a nemzetközi szakirodalom azonban többet is – például a kétsávos meztelencsigát, a hódító meztelencsigát –súlyos kártevőként, esetenként inváziós fajként jelöl.
Terjeszkedésükben elsősorban a megnövekedett kereskedelem által történő behurcolás játszhatja a legfontosabb szerepet, aminek biztos indikátora, hogy a felfedezett fajok többsége budapesti kertészetekből és a Füvészkertből került elő. Feltételezhetjük, hogy az újonnan azonosított fajokat dísznövényekkel már országszerte sok magánkertbe is széthurcolták. Jövőbeli kutatások adhatnak választ arra, hogy ezek a fajok megtelepednek-e Magyarországon, és okozhatnak-e gazdasági kárt
– áll a közleményben.
Ahogy arról korábban a Sokszínű Vidék is írt, hazánkban a spanyol meztelen csigák végeznek jelenleg nagyon komoly pusztítást.
