A Miskolcon élő Kelecsényi Péter dísznövény-kertészként végezte tanulmányait, majd a 2000-es évektől egy kertépítéssel és kert karbantartással foglalkozó cég vezetőjeként szerzett gyakorlatot a szakmában.
Gyakorlatilag a szakmám egyben a hobbim is. A kertünket én gondozom, de a családból mindenki szívesen tartózkodik benne és élvezi annak minden pozitívumát
– vallott Péter a Sokszínű vidéknek.
Péterék a miskolci házat a nagyszüleitől örökölték, a patinás épület néhány évvel a háború után épült, így erősen felújításra szorult. A család az igényeinknek megfelelően kibővítették az ingatlant, melyhez egy közepes méretű kert is tartozik. A porta teljes mérete a házzal együtt 870 négyzetméter.
Gigantikus sziklafalat tervezett
A káprázatos látványt nyújtó sziklafal tizenhárom méter hosszan terül el és átlagosan három méter magas. Kelecsényi Péter mesebeli vertikális kertjét igyekezett úgy megépíteni, hogy az idő múlásával minél jobban hasonlítson egy a természetben is látható igazi sziklafalra.
Miután a házat átalakítottuk, még 2016-ban munkához láttam a kertben. Több mindent szerettem volna megvalósítani, ezek közül számomra a legfontosabb a gyerekkori ötletem alapján kigondolt mesterséges sziklafal megépítése volt.
Speciális megoldások
A dísznövénykertész az épület északi oldalára tervezte a kertet, ehhez az érintett falat tízcentis szigeteléssel kellett beborítani. A vertikális kert megépítése a fal melletti beton sávalap elkészítésével kezdődött, hiszen betonvassal szerelt, megerősített felületre volt szükség az extrém terhelés miatt. Ezután a fal megkapta a kenhető vízszigetelést.
A vízszigetelő réteg kialakítása után a kertbarát mechanikai védelem céljából egy dombornyomott “dörken lemezzel” levédte a teljes felületet. Természetesen a csurgalékvíz elvezetésére is idejében gondolni kellett, hiszen a gigantikus sziklakert vízellátásáról a tető síkjába rejtett automata öntözőrendszer gondoskodik.
Minden követ megmozgatott
A következő lépés a használandó kő típusának kiválasztása volt. A Bükk közelsége és annak alapkőzete miatt a mészkőre esett a kertépítő választása. Egy gyors kőigény számolás után a kertész 28 tonna követ rendelt a közeli bányából. Az érdemi munka igazából ezután következett.
Az elképzelésem az volt, hogy nem használok kötőanyagot az összeállítás során, így a szárazépítési technika mellett döntöttem. A külső oldalára kerültek a nagyobb sziklák, belülre pedig a kisebbek, valamint a kőtörmelék. Az egymásra rakott kövek gyakorlatilag egymásra támaszkodnak. Bár tetemes mennyiségű követ kellett megmozgatni, röpke két nap alatt felkerült az utolsó darab is a fal tetejére.
Otthonra leltek a páfrányok
Miután a kövek a helyükre kerültek, a sziklák réseinek kitöltésére került a sor. Péter félig korhadt erdei avarból dolgozott, melyet egy pálcával tömködött be minden apróbb-nagyobb zugba. A pepecs-munka végeztével elérkezett a pillanat, hogy az addig cserépben nevelt növényeket beültesse a helyükre.
Nagyon fontos szempont volt a beültetés után, a mohák elrendezése, hiszen az apró növények biztosítják, hogy a kövek közül ne mossa ki a víz az ültetőközeget. Több mohafaj megtelepítésével kísérleteztem, -melyek közül a puhamoha (Ctenidium molluscum) nevű fajt találtam a legmegfelelőbbnek, mivel gyorsan terjed és puha, bársonyos felületet képez a sziklán
– árulta el a kertépítő.
Ész nélkül nem megy
Kelecsényi Péter szerint célszerű alaposan megtervezni a munkát, a legfontosabb a kert megfelelő tájolása. A kreatív dísznövénykertész alapanyagként a környéken előforduló sziklákat javasol, így nem hat tájidegenként a végeredmény. Az építés során ügyelni kell a kövek megfelelő illesztésére.
Lényeges, hogy a kövek a helyükön maradjanak, ehhez kell bizonyos tapasztalat, leginkább a magasabb falak kialakításakor. Legalább ennyire fontos, hogy a telepítendő növényfajokat ne a természetből szerezzük be, mert sok védett faj is van köztük. Számos faiskola, évelőkertészet tart különleges, ritka töveket. Természetesen egy jó adag kitartás is szükséges az elképzelt látvány megteremtéséhez.
A cikkben szereplő fotókat Kelecsényi Pétertől kaptuk.
