A karácsony egy érzés, a szeretet érzése. Akiket szeretünk azoknak kedveskedni próbálunk, nem gondolok itt drága ajándékra sokkal inkább figyelmességre, meghitt pillanatokra, amiket aztán szívünkben őrizhetünk. Aki a tél beköszöntével elkezdi eteti a madarakat annak biztosan eszébe jut, hogy tollas kis barátainak is adjon egy kis ajándékot, finom falatokat, egy új etetőt vagy egy védett odút, amiben a fagyos éjszakákon menedékül szolgál nekik. Amikor pedig a család minden tagja otthon tölti az ünnepeket, a szoba kellemes melegéből együtt tudják figyelni a kert mozgalmas életét. Azonban az ünnepek alatt is tartsuk be a madáretetés szabályait, amiről már írtunk a Sokszínű vidék magazinban.
Minél több helyen kínáljuk fel a madaraknak az eleséget, figyelembe véve táplálkozási szokásaikat annál gazdagabb lesz fajokban a kertünk. Hiszen minden madárfaj egyedi szokásokkal rendelkezik. Az etetőre látogató madarak közül mint például a rigók, a vörösbegyek jobban szeretnek a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felet vagy kimondottan az ágak között érzik jól magukat. Ez a kulcsa annak, hogy a kertünkben minden madár megtalálja a maga számára ideális és biztonságos helyet, ahol falatozni tud.
A legfontosabb téli madáreleség a nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete napraforgó, amit már hántolva is meg tudunk vásárolni. A héjas mag közé keverjünk hántolt napraforgómagot is, amit akár kicsit meg is zúzhatunk, ezzel kedveskedve a gyenge, a mag törésére alkalmatlan csőrű madaraknak, többek között az ökörszemnek vagy a vörösbegynek.
A napraforgó és a köles mellett természetesen a natúr dió, fekete dió, mogyoró, földimogyoró, kesudió, pisztácia is kedvelt téli madáreleség. Ezek az olajos magvak jóval drágábbak a napraforgónál, de karácsonykor kedveskedhetünk ezekkel a finom betevőkkel kertünk vendégeinek. Ezeket is megéri kis kalapács segítségével kicsit összezúzni, hogy a gyengébb csőrű madarak is fogyasztani tudják.
Az alma sok madár kedvelt elesége, ami nem csak éhségüket, hanem szomjukat is oltja. Az almát egészben a héját kicsit megkezdve szúrjuk bokrok és fák ágcsonkjaira, de néhány almát , akár gerezdekre vágva a talajra is tehetünk. Az almát gyakorlatilag minden lágyevő, tehát rovarokat is fogyasztó madár kedveli, így nagy segítséget nyújthatunk az áttelelő madaraknak, többek között a barátposzátának vagy a házi rozsdafarkúnak.
Az állati zsiradék nemcsak magas energiatartalma, de állaga miatt is fontos téli madáreleség. Az olyan gyengébb csőrű, kistestű rovarevő fajoknak, mint az ökörszem, vörösbegy vagy az áttelelő házi rozsdafarkú, barátposzáta melyek csőre nem alkalmas a mag megtörésére, a fagyban is lágy állagú zsiradék a legfontosabb tápláléka lehet.
A natúr, nem sós, nem füstölt szalonna egy praktikus és könnyedén kihelyezhető eleség. Hisz sok faj szívesen és könnyedén el tudja csipegetni. Fontos, hogy biztonságos helyre akasszuk ki, hogy a környékünkön ólálkodó ragadozók, ne férjenek hozzá, és a madarak testi épségét ne veszélyeztessék. Ha nagyobb darabban függesszük ki, a kis tollasok könnyebben meg tudnak rajta kapaszkodni, miközben csipegetik.
A vaj kedvelt csemegéje a gyengébb csőrű madaraknak. Kis tégláját fák réseibe vagy akár az erre a célra szolgáló etetőbe is ki tudjuk helyezni.
Ennek az eleségnek több változata is létezik, de a legelterjedtebb a hagyományos hálóval ellátott kis labdácska. Ez olvasztott faggyúba kevert többféle magból áll. Vannak, magok amik egészben találhatóak meg benne, vannak amik apróbb darabokra feltörve.
Egyik kiváló megoldás, hogy a cinkegolyó hálóját eltávolítjuk, és egy cinkegolyó elhelyezésére alkalmas etetőbe helyezzük a csemegét. A melléklet fotón is jól látható, hogy a madarak kiválóan meg tudnak rajta kapaszkodni, és akár többen is hozzá tudnak férni.
A cinkegolyó csemegét egyéb módon is fel tudjuk kínálni madárvendégeinknek, hiszen gyenge csőrű kis tollasok, akik nem tudnak a cinkegolyó etetőn megkapaszkodni is nagyon kedvelik ezt a csemegét. Rajtuk úgy segítettünk, hogy akár egy korhadt fa résébe helyezzük, ahol könnyen hozzá tudnak férni. Az is egy kiváló megoldás, hogy a hálót eltávolítjuk a golyóról és kalapács segítségével apró darabokra, szinte morzsalékosra törjük. Ezeket a pici darabkákat, egészen apró morzsákat, akár a napraforgómag közé is keverhetjük a tálcás vagy dúcetetőinkbe vagy a bokrok tövébe is rejthetjük. Ezeken a helyeken a rejtőzködő, minden feltűnést kerülő tollas vendégeink fogják keresni a finom falatokat. Valamint előszeretettel csipegetik fel a fekete rigók is, akik általában talajon kutatják fel a betevőjüket.
Tavasszal az odúkat a madarak költésre használják, de télen sok madárfaj éjszakázóhelyként is igénybe veszi. Így az odúkat érdemes ilyenkor is kihelyezni, hogy a téli hideg éjszakákon is használható szállás legyen a madarak számára. Sok, a telet nálunk töltő odúköltő madarunk van, ezek tavasszal nagyobb eséllyel választják a „már ismert helyeket”.
A madáretetés további pillanatai az alábbi galériában tekinthetőek meg. A cikkben szereplő fotókat Miskolczi Tímea Panny készítette.
