Télen, amikor természetből hiányoznak az élénk színek minden olyan élőlényen megakad a tekintetünk, ami egy kicsit is hívogató színt lop a tájba. Az egyik ilyen a téli ágakon, korhadt fatörzseken, aranyló színben tündöklő gombafaj a téli fülőke. Téli barangolásaink során találkozok velük, és már messziről észrevehetőek a téli erdőben az aranyszínű telepei.
A téli fülőke különleges gombafaj, ami dacolva az időjárás viszontagságaival, szeptember és április között – erdőkben, folyópartokon, kertekben és parkokban, lombos fák törzsén vagy korhadó faanyagon – fejleszti csoportosan megjelenő, még a hó alól is előbújó termőtesteit.
De nem csak az erdők rengetegében élnek kisebb-nagyobb telepei, hanem kertekben is előszeretettel megtelepszenek az arra alkalmas helyeken.
Jakab Péter Komárom külvárosi részén él a családjával, ahol a házat körülölelő kertben rengeteg fa éli velük együtt az életét. Az árnyékos környezet, a fák sokasága pedig kedvez többek között a gombáknak is. A házuktól mintegy negyven méterre az ostorfán évekkel ezelőtt téli fülőkék jelentek meg. A fülőkék csoportja pedig évről-évre egyre gyarapodik. Ezúttal először kisfia fedezte fel és örökítette meg, hogy egy év alatt, tavaly tél óta, mennyi téli fülőkével gazdagodott a fa és vele együtt a kertjük.
Délután kisfiam ment ki a kertbe szemügyre venni a fülőkéket, amikről pár fotót készített. Amikor bejött megdöbbenve néztem a felvételeket, hogy milyen sok gomba nőtt ki az ostorfán. Gyorsan ki is mentem a kisfiammal a kertbe, hogy én is lássam, és meg tudjam örökíteni őket. A fotókat fel is töltöttem a Gombahatározó Facebook csoportba, ahol nagyon sokan reagáltak rá
– mesélte Péter élményét a Sokszínű vidék megkeresésére.
Péter jól ismeri a gombákat, hosszú évek óta gyűjti őket. Elmondása szerint sokat tanult a Facebook Gombahatározó csoportban is, ismeretei pedig a mai napig bővülnek. Komárom környékén, a Duna menti holt fákon gyakran találkozik gévagombával, ami a kertjében is nő, többek között a csiperke, a laska és a szegfűgombák mellett.
Szeretem a téli fülőkét, amikor kedvem tartja kisétálok a kertbe, frissen szedem le őket, és levest készítek belőlük. Különleges gombáknak tartom, egyrészt nyákos tapintása miatt, másrészt pedig azért mert egyáltalán nincsen meg a jellegzetes gomba illata, inkább hal szagúnak mondanám. Ennek ellenére finom leves készíthető belőle, hiszen a gomba teljesen besűríti, krémes állagot és kellemes ízt kölcsönöz a fogásnak
– osztotta meg hogyan szokta felhasználni ezt a sokak által kedvelt gombát.
Péter kertjében nem csak az ostorfán, hanem az eperfán is éltek téli fülőkék, de azok pár éve már nem jelennek meg, pedig hosszú éveken át azon is jelen voltak.
Mindig csak annyit szedek le, amit fel is használok és az elkészített levest el is fogyasztjuk a családdal. Hiszen mindig frissen áll a rendelkezésünkre, bármikor szedni tudok belőle egész télen át, még akár a hó alól is
– részletezte.
Péter elmondása szerint nem ez az első esett, hogy ilyen nagy csoportban talált téli fülőkét, az ő vidékünkön aránylag gyakorinak mondható. Amíg sokan csak ámulnak rajta, addig őt a természet és a szerencse már többször is megajándékozta ehhez hasonló találkozással, amiknek a pillanatait az alábbi galériában lehet megtekinteni.
A cikkben szereplő fotókat Jakab Péter készítette.
