A Homokhátságon sokféle gyümölccsel kísérleteznek az utóbbi években a gazdák. Korábban a Sokszínű vidék írt már egy dunántúli pisztácia ültetvényről, és arról, hogyan lehet sikeresen a mediterráneumból származó gyümölcsöket termeszteni Magyarországon.
Az Ásotthalmon élő Gárgyán Zoltán fóliájában jókora citromok teremnek, tavaly az egyik gyümölcs több mint egy kilót nyomott a mérlegen. Nemcsak mennyiségre, de minőségre is kiválók Gárgyán gazda gyümölcsei.
Zoltánék családi gazdasága több lábon áll, batáta, sárgadinnye és sütőtök is bőven terem az ásotthalmi homokon. A fiatalember részben gazdálkodó édesapjától, részben a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán tanulta meg a szakmai alapokat. Ma már a kertészmérnök vezeti a családi gazdaságot, melyben az évek alatt alapvető változások történtek.
Ma már én vezetem a gazdaságot. Kezdetben még salátát és kápia paprikát termeltünk. Miután a felvásárlási árak az önköltséget sem nagyon fedezték, áttértem a batáta, sárgadinnye, sütőtök termelésre – mindezt a méhészkedés mellett
– magyarázta Gárgyán Zoltán a Sokszínű vidéknek.
Mikor vette az első tövet, és hogyan indult az ültetvény?
2008-ban vásárolta Édesapám az első tövet. Kitapasztaltuk a szaporítását és a növényvédelmet azon a fán. Később, amikor a szupermarketek már azon versenyeztek, ki tud a legkevesebbet fizetni a termelőnek vagy a szövetkezeteknek a paprikáért, salátáért, gondolkodóba estem. Úgy döntöttem, ideje olyan terméket előállítani, amelyet közvetlenül a fogyasztóknak tudok értékesíteni. Azzal is tisztában voltam, hogy az új terméknek egyedinek, különlegesnek kell lennie. Így született meg az ötlet, kezeletlen, magyar citrom termesztésébe kezdek.
Mi szólt a citrom mellett?
Az egészségtudatos életmód egyre nagyobb teret hódít, már nem „luxus” figyelni arra, mi kerül az asztalra. A saját termesztésű citrom ízben, lé mennyiségben messze túlszárnyalja a külföldről behozott, kezelt terméket, ezért is döntöttem a citromtermelés mellett.
Milyen igényei vannak fóliában a citromnak?
Magas légterű termesztő berendezés szükséges, szabályozni kell a hőmérsékletet és a páratartalmat. A téli időszakban fűteni kell. Az alföldi citromtermesztésnek vannak nehézségei is, ezek a fűtés és a megfelelő mennyiségű fény biztosítása a növények számára. Éppen a napokban éjszaka hibásodott meg a kazán, ezt gyorsan és hatékonyan orvosolni kellett, hiszen az éjszakai mínuszok ártanak az ültetvénynek.
Melyek a kiváló minőségű gyümölcs ismérvei?
Lédús, kiváló aromával rendelkezik, kezeletlen héjú. Felhasználás alapján több típusba sorolhatjuk a citromokat, van közte vékony és vastag héjú. Az a lényeg, ki mire szeretné használni. A vastag héjú citromot lehet jól kandírozni.
Mekkora volt eddig a legnagyobb termés?
Egy 1019 grammos óriás citrom termett nálunk korábban.
Milyen tervei vannak a magyar citrommal?
Mivel fiatal az ültetvény, ez az első év, hogy kereskedelmi mennyiség termett. Ennek ellenére még így sem tudjuk az összes igényt kielégíteni. Egyelőre a feldolgozással nem foglalkozunk. A jövőben szeretnénk a méhészetet összekapcsolni a citromtermesztéssel, azt tervezem, hogy citromos mézet fogunk előállítani.
Árban az import kezelt citrommal nem tudunk versenyezni, de nem is ez a cél, hanem az, hogy a vásárlók asztalára egészséges, vegyszermentes citrom kerüljön. Ezzel segíthetünk az egészséges életmód kialakításában. Előrendelésre futárszolgálattal tudunk kiszállítani, valamint az ásotthalmi piacon is rendszeresen kint vagyunk.
Mi a véleménye az önellátásról? Ön szerint milyen egy tudatos gazdálkodó?
Egyre kevesebb fiatal veszi át az idősebb korosztálytól a gazdálkodást. Ennek az is lehet az oka, hogy láthatják a nehézségeket. Nyomott áron veszik meg a termelőktől az árut, többnyire külföldi termékek vannak a boltok polcain. Tisztában vannak vele, hogy mennyi munkával jár a gazdálkodás. Itt, ha dolgozni kell, akkor dolgozni kell. Nincs olyan, hogy majd holnap vagy holnapután megcsinálom, nincs hétvége, ha úgy érik be a zöldség, gyümölcs…
Mindezeket figyelembe véve, azt gondolom, az önellátás szükségszerűbbé válik napjainkban.
A legfontosabb, hogy a fogyasztók asztalára olyan zöldség és gyümölcs kerüljön, ami a lehető legkevesebb növényvédő szert tartalmazza. A citrom esetében is mellőzük a kémiai növény védőszerek használatát.
Ebben a szakmában mindig tanul az ember, érhetik meglepetések, de a növénytermesztés attól szép, hogy minden év más.
