Az ötvenegy éves Badics László 3 diplomás kertgazda, 26 éve egy kis nyomdát üzemeltet, de országos hírnevét másnak köszönheti: egzotikus gyümölcsökkel foglalkozik a Káli -medence déli lankáin. Tíz éve foglalkozik olyan különleges gyümölcstermőkkel, mint a pisztácia.
Szem szájnak ingere
A különleges gyümölcstermők hódítása nagyjából a rendszerváltáskor kezdődött Magyarországon a kivivel, igaz, akkor leginkább csak porzós példányok kerültek forgalomba. Ráadásul rosszul is metszették, ezért sok sikert nem arattak vele a kertbarátok. A legújabb hullámban a datolyaszilva terjed, de sokfelé gondoznak indián banánból is formás töveket.
A dunántúli lankákon tíz év alatt valóságos édenkertet hozott létre Badics László, akinek több, mint 300 fajta növénye található Köveskál melletti birtokán. Két hektáron gazdálkodik, legalább 50 országhoz köthetők az általa termesztett gyümölcsök.
Harminc fajta datolyaszilva, negyven fajta különleges kajszibarack: ultra koraiak, melyek időjárástól is függően akár május 25-én elkezdenek érni, és nagyon későiek, például szeptemberben érő fajta. Vagy teljesen piros fedőszínűek. Több, mint ötven fajta füge, zöld, sárga, barna, hússzínű, lila, bordó, szinte fekete külsejű mellett 12 fajta kínai datolya (jujuba) és számos fajta indián banán
– ismertette a fajtákat Badics László
A távoli országok csemegéi mellett László rég elfeledett, ősi magyar fajtákat is ültetett, 12 fajta naspolya, 3 fajta házi berkenye, körték, nemesített kökény, és valódi fekete eperfa ad árnyékot a nyári hőségben.
Hógolyóbarack és pekándió
A dunántúli kertész igazi ritkaságokkal is sikeresen foglalkozik. Fekete datolyaszilva, Kuro gaki, korai kajszibarack, Mikado fajta, ami a május végi cseresznyével együtt érik, vagy a szeptember végén szüretelhető Farclo egyaránt szépen terem a Káli-medencében. Országszerte egyre több kiskertben foglalkoznak indián banánnal, de László kertjében a fehér húsú paw-paw változat is meghálája a gondoskodást.
A hógolyóbarack kívül-belül zöldesfehér gyümölcsöt ad. A Shimizu Ice is különleges fajta, japánban egyesével becsomagolják a terméseket, hogy sérülésmentes és még fehérebb legyen. A Feijoa (dézsás, nem fagytűrő mirtuszdió) szemre olyan, mint egy kisebb avokádó, belül opálos, sárgásfehér színű és a legfinomabb erdei szamóca íze van, kicsi talán lime felütéssel.
A Föld számos vidékéről érkeztek hozzá csemeték. Japán-spanyol-ukrán-bolgár datolyaszilva, mexikói-kínai-görög galagonya, brazil guava, török dió és alma, olasz-szír-örmény-észt kajszi, amerikai pekándió – mind beérik a Káli-medencében. A kazah-svájci körte, a szecsuáni bors, a lengyel-osztrák-francia som, a kanadai mézbogyó, a svéd-német-magyar berkenye és nem mellesleg az iráni pisztácia szépen meghálája a lelkes gazda gondoskodását.
Idén is leszüretelte a pisztáciát
A pisztácia lassan fordul igazán termőre, nagyjából 15 éves korára. Az első 5 évben lassan nő, majd megugrik a fejlődése, később, 10 éves kora körül megint lelassul, visszafogja a termést. Gond lehet, ha nem forró az augusztus, és nem hosszú, meleg az ősz, olyankor nem érik be a termés
– sorolta a gyümölcsész.
A pisztácia ritka kincs Magyarországon, a Káli-medencében is jellemző, hosszú, forró nyarat kedveli, ezt idén az aszályos nyár meghozta számára. László szerint a gond az, hogy ugyan a klímaváltozás és a felmelegedés jelen van, de a szélsőségek is, a tavaszi fagy például kipusztíthatja a fiatal csemetét, a sok eső, a párás levegő pedig lerohasztja a termést.
Felüthetik a fejüket a gombabetegségek, a fertőzött talajban gombák gyökérrothadást okozhatnak, a túl kötött, vizes talaj ezért nem megfelelő. A gazda úgy véli, Magyarország nagy része még nem elég “félsivatag” a termesztéséhez.
Rendkívül szárazságtűrő, ez a legfőbb pozitívuma, persze a finom és értékes gyümölcse mellett. Az “új” gyümölcstermőknek kevés a betegsége és kártevője, de sajnos idővel azok is megjelenhetnek. Amíg ritkák Magyarországon, addig a kártevők sem terjednek az országban, így vegyszermentesen tudom termeszteni a gyümölcsöket. A következő években lesz néhány igazi meglepetésem, nem szeretném most elárulni, milyen növényekkel kísérletezem.
A változatosság gyönyörködtet
Ahogy világszerte, úgy Magyarországon is évtizedek óta nagy hangsúlyt kapott az egészséges táplálkozás. A változatos, vitamingazdag táplálkozással az értékes tápanyagok bevitele különösen ajánlott, javítja stresszes szervezetünk ellenállóképességét. László szerint az általa favorizált, “új” gyümölcstermőknek sokkal nagyobb a hasznosanyag tartalma mint a hazai, általunk régóta fogyasztott gyümölcsöknek.
A változatosság a növényeknél is gyönyörködtet. A barbadoszi cseresznye vagy a homoktövis sokkal több C vitamint tartalmaz, mint a paprika. A fekete berkenyének nem csak a héjában van sok antioxidáns hatású antocián, mint a szőlőnek, hanem a húsában is, a pisztácia pedig kiváló a szív-és érrendszerre, akárcsak az olajos magvak. A füge feltölti a szervezetet káliummal és székrekedés ellen is kiváló, a datolyaszilva béta-karotinban, vasban, jódban gazdag, de hosszan sorolhatnám melyik miben hasznos
– vázolta a nyomdász.
Terített asztal
A modern gasztronómia nagy hangsúlyt fektet az egészséges, friss gyümölcsök fogyasztására. László gyümölcseinek konyhai felhasználása igencsak sokszínű, amellett, hogy fáról szedve is ízélményt adnak, gyümölcssalátákba beilleszthetők. Finom, és tartós csemegék készíthetők belőlük, aszalványok, gyümölcs csipszek. A pörkölt pisztácia és a mandula különleges ínyencség, „jó társaságban” fogyasztva kiemeli a jóféle borok, likőrök, tinktúrák és pálinkák zamatát.
Páratlan gyümölcssajtok mellett egzotikus lekvárokat és vitaminokban gazdag üdítő italokat készítünk belőlük. A zamatos csatnival, vagy különleges színű befőttel, kompóttal egy hétköznapi ebédet is könnyedén feldobhatunk. Akár házi illatosítókat, és némi kreativitással díszeket is alkothatunk a termésekből.
