A virágkötő és rendezvényszervező Lovas Károlyné Hajnalkának egy igazi mesebirodalma van Héreg külterületén, a Nagy-Gerecse lábánál, amit egy csodálatos völgy és erdő ölel körbe. A kertről már mesélt nekünk egy korábbi cikkben Hajnalka, aki a Facebook-on egy külön oldalt működtet Hajnal kertje néven.
Imádjuk férjemmel, Károllyal ezt a csodavilágot, ahol mintegy 4000 négyzetméternyi területet művelünk és 5000 négyzetméteren pedig kameruni juhaink és lovunk legel. Nekem már ez a kert adja a munkámat is, itt rendezek piknikeket, ilyenkor az egész birtok a vendégeké, ezért próbáljuk szépen gondozni, művelni és rendben tartani. Arra is törekszünk, hogy minél önfentartóbb legyen, ma már sikerült kialakítanunk egy jó ökoszisztémát is, ezt igazolja többek között, hogy az erdei békák vagy épp a szentjánosbogarak is szeretnek itt élni
– mesélte Hajnalka.
A kertben van egy levendulás is, ami nyáron várja a látogatókat, de gyümölcsfák mellett rengeteg évelő él itt, gyönyörű rózsák és természetesen bőven terem a konyhakert is.
Az újrahasznosítás, a természetes anyagok használata Hajnalka és Károly birtokán alapérték, így születtek meg a venyigelabdák is, de mielőtt beavatna a dísz készítésének módszerébe, néhány szóban az “alapanyagról”, a szőlőről is mesélt.
Mikor öt éve, a meglévő kertünk mellé több területet vásároltunk, lett egy szőlőültetvényünk is, ami még nekünk azelőtt sosem volt, így nem is tudtuk, hogyan kell művelni. De kivágni sem szerettük volna, ezért sokat kérdeztünk szőlősgazdákat és olvastunk szakirodalmat is, hogy megtanuljunk mindent a szőlőről, a metszéstől a bor készítéséig.
Hajnalka elmondta, hogy ma már alig várja a szőlő metszését, mert ilyenkor felszabadulnak a kreatív energiák is, és a venyigékből kisebb-nagyobb koszorúalapokat formáz, amiből pedig általában ajtódíszek készülnek, de a kapun és a kerti kiülőnél is szépen mutatnak.
Egyébként a metszési időszakban érdemes a kerttervezésnél számba venni a hasznos hulladékot, a különböző méretű és minőségű vesszőket. Akinek például van a kertjében fűzfa, annak a vesszőiből egy komolyabb nyírás után fonott kerítést készíthetünk az ágyások elválasztására. De más fák hosszabb vesszőit is hasznosíthatjuk, akár a gyerekeknek készíthetünk kis bunkert valamilyen futónövényt rávezetve. És kiváló mulcs alapanyagnak is.
Idén úgy gondoltam, hogy a vesszőkből egy nagy gömböt készítek, amit majd a kertben elhelyezek dekorációnak és annyira megtetszett, hogy rögtön kettő is lett belőle. Egyenlőre felkötöttem őket a körtefára, ami egy pihenősaroknál van, így nagyon jól mutatnak ott. Lehet ráfűzni fényfűzért, így este is mutatós, igazi kerti lámpaként funkcionál. Ha pedig ráfuttatunk valami kúszónövényt, akkor egészen őszig lesz egy nagy zöld labdánk, élő lampion
– sorolta az ötleteket Hajnalka hozzátéve, hogy a vesszők a metszés után pár napig használhatóak, akkor hajlékonyak még, utána kiszáradnak.
A gömbök egyébként úgy készülnek, hogy előszőr három koszorúformát kell egymásba hajtani, majd után jöhet a többi venyigével a fonás, a gömb kitöltése.
És ahogy már fent leírtuk, a Hajnal kert egy igazi ökobirtok, nincs szemét és pazarlás, amit nem használnak fel díszítésre, azokat ledarálják.
Beszórom a virágoskertbe az évelők közé, amiből kiváló talajtakaró mulcs lesz. Egy pár venyigét otthagyok egy kupacban a sündisznóknak, erdei siklóknak búvóhelynek. De semmiképp ne égessük el, mert azzal szennyezzük a környezetet
– emelte ki Hajnalka.
