Az elmúlt években a tujákat sok helyen nem tudták megmenteni a hazai kertekben. Alternatív megoldásként fordultak az emberek a szívósabb leylandi ciprus felé, bízva abban, hogy nincsnek betegségei és elkerülik a kártevők. A gyakorlat sajnos mást mutat.
Több olvasónk is jelezte, hogy a néhány éve ültetett leylandi ciprusai sárgulnak.
A hírek szerint nagyon úgy tűnik, hogy tömeges fertőzéssel nézünk szembe. Külföldi szakirodalom szerint a ciprus lebetegedése az esetek 99%-ban a növény legyengülésének köszönhető. Ez pedig a nem megfelelő növényápolás következménye.
A növényválasztásnál és az ápolás során figyelembe kellene venni a klimatikus tényezőket, a talaj tápanyag-ellátottságát, pH viszonyait, a fajta speciális igényeit, sőt az egyéb külső tényezőket is. A megfelelő gondozás hiánya támadási felületet képez a meggyengülő növényen a kór- és károkozóknak egyaránt. Amikor a növény gyantatermelése meggyengül azonnal megjelennek a szúbogarak, díszbogarak, kéregtetvek és a szaprofita (lebontó) gombák – olvasható az Évakert oldalán.
Egyrészt a fakérgen keresztül bejutó gombabetegség. Sokan elfelejtjük, hogy a sövényeket, fákat, nem csak elültetni kell, hanem folyamatosan ápolni is.
A leylandikat általában mindenki gondosan nyírja, hiszen intenzíven növekszik, viszont már sokkal kevesebben fordítanak figyelmet a táplálására, és még kevesebben a növényvédelmére, pedig a sövényként, szorosan egymás mellé ültetett egyedek folyamatosan elvonhatják egymás elől a vizet és a tápanyagot, így könnyen alakulnak ki hiánybetegségek.
A két leggyakoribb leylandi ciprus betegség:
1. Seiridium cardinale
- rákos megbetegedésnek is említik
- jellemzően tavasszal indul meg az elszíneződés, de egész évben bármikor megjelenhet vagy kiújulhat. Először elsárgul vagy barnul a lombozat egy- egy ágon, végül vörösbarnává válik. A betegség terjeszkedése gyakran addig folytatódik, míg a fa el nem pusztul. Jellegzetessége, hogy érintésre lehullik a levélzet az ágakról.
- általában az idősebb növények esnek áldozatul vagy a fiatal, legyengült példányok.
- a gomba kórokozó áttelel a kéregben és a beteg szövetekben, ezért alaposan meg kell metszeni, ha felüti a fejét ez a betegség. A gomba termőtestei a kéreg alatt vannak beágyazódva, jelenlétük felismerhető picinyke dudorok miatt.
2. Botryosphaeria
- jellemzően vízsugárral és fertőzött eszközökkel terjed, de akár a szél is terjeszti.
Teendő mindkét esetben a károsított részek visszavágása, egészen a fás részekig és megfelelő sebkezelővel történő zárás. A fertőzött ágak megsemmisítése különösen fontos a kiújulás megelőzése érdekében. Tilos komposztálni a beteg ágakat!
Ha a korosodó örökzöldjeinket eddig nem gondoztuk, nem tápláltuk megfelelően, akkor hamarabb támadják meg a betegségek. Az ellenállóképesség kulcsa a „jóltápláltságban” rejlik. Ha eddig még nem tettük, ápoljuk, adjunk plusz tápanyagot a növényeinknek. A réz és a kén tartalmú szerek segítenek megakadályozni a gomba terjedését, a mikroelemek pedig jó kondícióba hozzák a növényt, hogy beinduljanak az öngyógyító folyamatok.
Amennyiben minden próbálkozásunk ellenére menthetetlen a zöldkerítésünk, nincs más megoldás, mint azok kivágása, és új növény választása. Jó döntés lehet, ha szárazságtűrő örökzöld mellett döntünk.
Az egyik legsokoldalúbb lehetőség az alakgazdag kínai boróka, ami sövényként is megállja a helyét.
- hasonlít egy kicsit a tujára – 2-3 méter magasra nő
- a boróka napos helyekre ideális
- könnyen nevelhető, árnyékban azonban nem szeret lenni
- tetvek támadhatják meg a leárnyékolt részeken
- talaj iránt nem igényes, tűri a városi szennyezett levegőt is
- szoliterként is megállja a helyét a kertben.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
