Gyümölcsszedés a kerítésen túl – írta az Agrofórum.
A Szomszédjogi törvény (1993. évi LXXVIII.) 3. § kimondja: alapvetően az szedheti le a fa termését, akinek a telkén a fa áll. Még ha az ágak át is lógnak a szomszéd területére, vagy ha a gyümölcs már le is hullott, az akkor is a fa tulajdonosát illeti.
Mi számít „ésszerű határidőnek”?
A törvény ebben nem ad pontos időkeretet – és nem véletlenül. A válasz mindig attól függ, milyen gyümölcsről és milyen körülményekről van szó. Egy gyorsan romló cseresznyét nyilván nem lehet napokig a földön hagyni, míg egy dió vagy alma akár hetekig is kibírja. Ha úgy tűnik, hogy a fa gazdája nem foglalkozik a terméssel – például mert a telek nyaralóként szolgál, és hónapokig üres –, akkor a szomszéd jogszerűen összeszedheti a földre hullott gyümölcsöt, különösen, ha az még ehető állapotban van.
Kié a gyümölcs?
Még ha a fa ágai át is nyúlnak a szomszéd telekre, a rajtuk növő gyümölcs akkor is a fa tulajdonosát illeti. A szomszéd nem szedheti le az áthajló ágakról a termést, és nem jogosult áthozni azt a saját területére. Ha ezt mégis megteszi, akár kártérítési kötelezettsége is lehet. Ugyanakkor, ha a gyümölcs nem magánterületre, hanem például közterületre – járdára, utcára – esik, azt bárki szabadon felszedheti.
Mit tehetünk, ha zavarnak az átlógó ágak?
Ha a szomszéd fájának ágai átnyúlnak a kertünkbe, jogunkban áll megkérni a szomszédot, hogy vágja vissza azokat – főként, ha az ágak zavarják a mindennapi kerthasználatot (például beárnyékolják a veteményest, vagy akadályozzák az áthaladást). Ha a kérés ellenére nem történik intézkedés belátható időn belül, jogosultak vagyunk saját költségünkön eltávolítani az átlógó ágakat. A jogszabály ebben az esetben nekünk kedvez – különösen, ha másképp nem lehet megoldani a problémát.
Korábban írtunk arról, hogy miről szólnak leggyakrabban a szomszédviták Magyarországon. Nem árt tudni, milyen távolságra ültethetjük a telekhatártól a fákat. Nem tiltható meg, hogy a szomszéd a házunk előtt parkoljon.
