Mozaik

Álomra hajtják ágaikat – Kimutatták a fáknál az éjszakai alvás jeleit

A kutatók által elvégzett lézeres kísérletek álomhoz hasonló fizikai változásokat mutattak ki a nyírfáknál.

Nem horkolnak, de megpihennek.

Osztrák, finn és magyar tudósokból álló csoport lenyűgöző következtetésre jutott abban a kérdésben, követnek-e a kisebb növényekhez hasonlóan nappali és éjszakai ciklust a fák. Fizikai változásokat rögzítettek két nyírfára irányított lézeres szkennert használva, amelyek az éjszakai alvás jeleit mutatták. A nyírfaágak végei tíz centimétert is lehajoltak az éjszaka vége felé.

trees1-800x533

A tudósok az egyik fát Finnországban és a másikat Ausztriában vizsgálták, számolt be róla májusi számában a Frontiers in Plant Science szaklap. A fákat egymástól függetlenül figyelték meg a szoláris napéjegyenlőség idején, hogy a hasonló hosszúságú éjszaka biztosítva legyen a növények számára. A fák ágai elkókadtak a hajnal közeledtével, majd pár óra múlva visszaálltak eredeti formájukba.

A kutatók úgy gondolják, hogy ezt a „leengedő hatást” a fák belső víznyomásának csökkenése okozza, amely jelenséget turgornyomásnak nevezik. Éjjelente napfény hiányában a fák képtelenek fotoszintetizálni. Valószínűleg konzerválják az energiát azáltal, hogy az ágaikat pihentetik, melyek egyébként a nap felé fordulnának.

Mi a turgornyomás?

A rugalmatlan, cellulóztartalmú növényi sejtfal nagy belső hidrosztatikus nyomás kialakulását teszi lehetővé a sejtben, amit más néven turgornyomásnak nevezünk. A turgornyomás számos élettani folyamat szempontjából létfontosságú, beleértve a sejt megnyúlásos növekedését, a levelek gázcseréjét, a floémben történő anyagszállítást és a membránokon át végbemenő számos szállító folyamatot.

A tanulmány  sokat elárul a fák vízhasználatáról, ami nagyban segíthet az éghajlatváltozás és az időjárás erdőkre gyakorolt hatásának megértésében.

Ez egy nagyon egyértelmű jelenség, ami a fa minden pontján tapasztalható. Ilyen minőségben korábban még senki sem figyelte meg, mi magunk is meglepődtünk a változásoktól

– mondta a News Scientistnek Zlinszky András, a tihanyi Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.

A csapat az előttük álló időben lézeres kezelés alá von más erdei fajokat is, amik kimutathatják a cirkadián ritmust.

Biztos vagyok benne, hogy más fáknál is alkalmazni tudjuk majd a módszert

– tette hozzá Zlinszky.

Kovács Ádám

Olvasói sztorik