Mozaik

Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik

A címben idézett gondolat Anatole France-tól származik, és  október 4-én, az állatok világnapján különös aktualitása van.

Az állatok világnapját 1931 óta ünneplik minden esztendőben Szent Ferenc emléknapján, október 4-én. Ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentje halálának napja.

Beszélgetett az állatokkal

A rendalapító Assisi Szent Ferenc a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, s már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen.

Szalakótapár Pusztaszer környékén 2016. május 19-én. MTI-fotó: Kovács Attila
Szalakótapár Pusztaszer környékén 2016. május 19-én. MTI-fotó: Kovács Attila

Segítőtársak, barátok

Az állatok világnapjának alapelve, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként és barátként gazdagítják mindennapjainkat. Az ünnep célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint figyelmeztessen az együttélés fontosságára.

Bernáthegyi kutyák találkozója a svájci Stanserhorn-hegyen, Stans közelében 2016. július 30-án. A találkozót a Barry Alapítvány, a fajta egyik legrégebbi tenyésztõje szervezte. Fotó: MTI/EPA/Urs Flüeler
Bernáthegyi kutyák találkozója a svájci Stanserhorn-hegyen, Stans közelében 2016. július 30-án. A találkozót a Barry Alapítvány, a fajta egyik legrégebbi tenyésztője szervezte. Fotó: MTI/EPA/Urs Flüeler

Minden állat védelme fontos

A világnapon ma már nem csak a vadon élő, hanem minden állat védelmére felhívják a figyelmet. A haszonelvűségnek sok állat esik áldozatul és a kedvtelési állattartás pedig nem mindig alapul a felelősségen. Magyarországon például évente nagyon sok házi kedvenc válik kóborrá.

Egy csapból iszik vizet egy majom Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi állam téli fõvárosában, Dzsammuban 2016. május 17-én, amikor a levegő hőmérséklete elérheti a 42 fokot is a térségben. Az indiai kormány azt tervezi, hogy a nagy vízhozamú folyamokból, mint a Brahmaputra és Gangesz, vizet terel át a szárazság sújotta folyókba. Fotó: MTI/EPA/Dzsaipal Szingh
Egy csapból iszik vizet egy majom Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi állam téli fõvárosában, Dzsammuban 2016. május 17-én, amikor a levegő hőmérséklete akár 42 fok is lehetett a térségben. Fotó: MTI/EPA/Dzsaipal Szingh

Legyen minden nap születésnapjuk

Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi ártatlan életet kioltani, vagy nyomorúságos körülmények között tartani. Nemcsak az állatok világnapján, de a hétköznapokban sem szabadna elfeledkeznünk a bennünket körülvevő természetről, élőlényekről. Akkor kedvenceink is azt hihetnék, hogy minden nap születésnapjuk van.

Flamingók táplálkoznak a sekély vízben a Fokváros mellett fekvõ Kommetjie tengerpartján 2016. április 26-án. Fotó: MTI/EPA/Nic Bothma
Flamingók táplálkoznak a sekély vízben a Fokváros mellett fekvõ Kommetjie tengerpartján 2016. április 26-án. Fotó: MTI/EPA/Nic Bothma

Égető problémák a 21.században

Az élőhelyek, így a kiterjedt erdők, füves puszták, folyók, tengerek, jégmezők átalakítása, pusztítása vagy szennyezése mellett a klímaváltozás is hatalmas terhet rak a Föld élővilágára. Ezzel párhuzamosan azok a régóta fennálló veszélyek, mint a túlvadászat, túlhalászat, az illegális kereskedelem a XXI. században is égető problémát jelentenek.

Magyar szürke szarvasmarha gulya a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kihajtási ünnepén Tarnaszentmiklóson 2016. április 28-án. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a gépi kaszálás helyett a szürkemarhák legeltetésével valósítja meg a kék vércsék élõhelyének védelmét a Dél-hevesi tájegység egyik kiemelt jelentőségû területén. MTI-fotó: Komka Péter
Magyar szürke szarvasmarha gulya a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kihajtási ünnepén Tarnaszentmiklóson 2016. április 28-án. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a gépi kaszálás helyett a szürkemarhák legeltetésével valósítja meg a kék vércsék élőhelyének védelmét a Dél-hevesi tájegység egyik kiemelt jelentőségű területén. MTI-fotó: Komka Péter

A világnap lehetőséget ad arra, hogy a szakmai szervezetek megmutassák az emberi tevékenység természetromboló következményeit és felhívják a figyelmet azokra az élőlényekre, amelyek fennmaradása vagy végleges eltűnése az emberiség közös döntésein múlik.

A Sokszínű Vidék szerkesztősége e jeles nap alkalmából az MTI fotóiból válogatott, bemutatva az állatvilág sokrétűségét és gyönyörűségét.

Gyermekláncfû-levelekkel etetnek egy lovat az osztrák határ közelében fekvõ bajorországi Buchingban 2016. szeptember 22-én. Fotó: MTI/EPA/Karl-Josef Hildenbrand
Gyermekláncfű-levelekkel etetnek egy lovat az osztrák határ közelében fekvő bajorországi Buchingban 2016. szeptember 22-én. Fotó: MTI/EPA/Karl-Josef Hildenbrand
Együtt nevelkedik Szonja, a négyhetes nõstény tigris (k) - Jana és Szibir elsõ szaporulata -, valamint Kora és Fayola, a Romániában elárvult két nõstény oroszlánkölyök a lajosmizsei Magán Zoo Állat- és Szabadidõparkban 2016. szeptember 20-án. MTI-fotó: Ujvári Sándor
Együtt nevelkedik Szonja, a négyhetes nőstény tigris (középen) – Jana és Szibir első szaporulata -, valamint Kora és Fayola, a Romániában elárvult két nőstény oroszlánkölyök a lajosmizsei Magán Zoo Állat- és Szabadidőparkban 2016. szeptember 20-án. MTI-fotó: Ujvári Sándor
Egy jégmadár halzsákmányával a dél-koreai Kjonggi tartománybeli Guri egyik tava felett 2016. augusztus 25-én. Fotó: MTI/EPA/Kim Dzse Szan
Egy jégmadár halzsákmányával a dél-koreai Kjonggi tartománybeli Guri egyik tava felett 2016. augusztus 25-én. Fotó: MTI/EPA/Kim Dzse Szan
Madiba, egy újszülött afrikai elefánt a hollandiai Hilvarenbeek városának Beerkse Bergen Szafariparkjában 2016. május 4-én. Fotó: MTI/EPA/Robin Van Lonkhuijsen
Madiba, egy újszülött afrikai elefánt a hollandiai Hilvarenbeek városának Beerkse Bergen Szafariparkjában 2016. május 4-én. Fotó: MTI/EPA/Robin Van Lonkhuijsen
Muflonok, gímszarvasok és vaddisznók az etetőhelyen a családi gazdálkodás keretein belül mûködõ Nógrádi Vadasparkban. A 130 hektáron elterülõ parkban több mint 300 õshonos nagyvad - gímszarvas és dámvad, muflon, vaddisznó - él, de megtalálja életterét a vadnyúl, a fácán és a róka is. Fotó: MTVA - Nagy Zoltán
Muflonok, gímszarvasok és vaddisznók az etetőhelyen a családi gazdálkodás keretein belül működő Nógrádi Vadasparkban. A 130 hektáron elterülő parkban több mint 300 őshonos nagyvad – gímszarvas és dámvad, muflon, vaddisznó – él, de megtalálja életterét a vadnyúl, a fácán és a róka is. Fotó: MTVA – Nagy Zoltán

Címfotó: A bécsi Schönbrunn Állatkert által közreadott kép Jang Jangról, az óriáspandáról és egyhónapos kölykeirõl 2016. szeptember 4-én. (MTI/EPA/Schönbrunn Állatkert)

Olvasói sztorik