Mozaik

Magyarországon először vetítik a tévében a Jane Goodall életéről szóló egyedülálló dokumentumfilmet

A Nat Geo archívumából nemrég ritka, nyilvánosság előtt még soha le nem vetített felvételek kerültek elő Jane Goodallról. A kuriózumok jobb kezekbe nem is kerülhettek volna: a 16 mm-es szalagokat az Oscar- és Emmy-díjra jelölt rendező, Brett Morgen vette gondjaiba, egy csodálatos, sok szempontból egyedülálló portréfilmet készítve belőlük a a világhírű természetvédőről. Morgen 1960-ban indítja a sztorit, amikor a 26 éves Jane megérkezik Tanzánia egyik eldugott szegletébe, hogy a csimpánzokat tanulmányozza.

A világhírű főemlőskutató múltidéző filmjét tavaly mutatták be az amerikai mozikban, Magyarországon pedig a National Geographic mutatja be. A csatorna három időpontban adja le a filmet az elkövetkező napokban:

  • április 1., vasárnap 18 óra
  • április 2., hétfő 8 óra
  • április 7., szombat 10 óra

Jane Goodallról

A csimpánzok viselkedését tanulmányozó, új korszakot nyitó kutatását 1960 júniusában kezdte el Tanzániában.  Dr. Goodall 1977-ben alapította a Jane Goodall Intézetet, mely folytatja a Gombe-i kutatásokat, és vezető szerepet tölt be a csimpánzok és élőhelyeik védelmében.

 

Dr. Goodall átlagosan évi 300 napot utazik, és előadásokat tart a csimpánzokat veszélyeztető fenyegetettségekről, és más környezeti válságokról, mert hiszi és reméli, hogy az emberiség képes megoldani azokat a problémákat, melyeket saját maga idézett elő.

 

Dr. Goodall számos elismerést kapott munkája során, többek közt a Francia Becsületrendet, a Tanzánia Medált, valamint Japán igen rangos Kiotó-díját.

 

Dr. Goodall 2002-ben elnyerte az ENSZ Békenagykövete címet, 2004-ben pedig a Brit Birodalom Dámájává nevezték ki.

A greenfo.hu korábbi cikkében arról írt, Goodall vadon élő csimpánzokról készült tanulmányai forradalmasították a tudósok főemlősökről alkotott elképzeléseit, főleg annak megmutatásával, hogy ezek az állatok mennyiben hasonlóak az emberekhez. Megfigyelései arról, ahogy a csimpánzok nádat használnak, hogy a földbuckákból rovarokat húzzanak ki, elsőként bizonyították, hogy a majmok eszközöket használnak.

Ahhoz, hogy Goodall tanulmányozhassa az állatokat, először olyannyira el kellett nyernie a bizalmukat, hogy végül párbeszédet folytathasson velük és hogy a csimpánz csoport szívesen fogadja a jelenlétét.

Az újonnan bemutatott felvétel Goodall magányát ragadja meg a kelet-afrikai dzsungelben. A film kiemeli, hogy több, mint öt hónapig tartott, hogy egyáltalán elég közel jusson a csimpánzokhoz ahhoz, hogy figyelhesse őket és ne fussanak el tőle.

Europress/AFP/Stephane De Sakutin

A filmben Goodall életének legnagyszerűbb időszakaként írja le ezeket az éveket, mivel teljesen elmerült a felfedezés élményében. A 16mm-es filmet digitálisan felújították és az akkoriban vetített filmhíradókhoz képest hihetetlenül élénk és fényes. A vállalat közlése szerint “50 évig feküdt a National Geographic archívumában”.

A film ugyancsak bepillantást enged a Gombe Kutató Központ egyik legsötétebb időszakába. Miután Goodall Tanzániát elhagyva csatlakozott a férjéhez, hogy a Serengeti-n készítsenek filmeket, az afrikai csimpánzok több csoportja emberekről átterjedt gyermekbénulással fertőződött meg. A betegség a csimpánzok számos csoportját tizedelte meg, beleértve azt a csoportot is, amelynek tanulmányozásával Goodall a legtöbb időt töltötte. Sok állat elpusztult és legalább egyet a kutatók altattak el.

Jane Goodall egyébként hamarosan Magyarországra jön, május 17-én az ELTE Egyetemi Konferencia Központjában beszélget majd Frei Tamással.

Bébi csimpánzt mentett a pilóta, lélekemelő pillanatokat örökítettek meg
Mussa a szervezet harmadik mentett csimpánza ebben az évben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik