A tudósokat több mint egy évszázada foglalkoztatta egy biológiai rejtély: hogyan került a világ legkisebb repülésképtelen madara a világ egyik legelszigeteltebb szigetére?
Az Atlantisz-guvatnak egyetlen élőhelye van a bolygón, a madarak csak és kizárólag a Dél-Atlanti-óceánon található Inaccessible Islanden, azaz a megközelíthetetlen szigeten élnek. Mivel nem tudnak repülni, mostanáig elképzelni sem tudták, hogyan tudtak egy ilyen távoli helyre jutni, írja a Science Daily.
Amikor a madarat felfedezték, a kutatók arra tippeltek, hogy őseik nemes egyszerűséggel besétáltak a szigetre, amikor alacsonyabb volt a tengerszint, és egy száraz ösvény vezetett át az óceánon. Az állat éppen ezért Atlantisz elveszett városáról kapta a nevét, amelyet a legenda szerint elnyelt a víz.
Bár az Atlantisz-guvat tényleg ritkaságnak számít, a tanulmány szerint közeli rokonságban áll a Dél-Amerikában élő foltos vízicsibével és a szintén itt őshonos juhász guvattal. Ezek a madarak ugyanakkor kiválóan repülnek, és nagy távolságokat is képesek megtenni új élőhelyek felkutatásáért.
Úgy tűnik, hogy a guvatok rendkívül jól kolonizálnak elszigetelt területeket és könnyen alkalmazkodnak a környezeti változásokhoz
– mondta Martin Stervander biológus, a kutatás szerzője.
Bár elsőre szokatlannak tűnhet, hogy egy madár egyszer csak felhagy a repüléssel, valójában egy elég ügyes húzásról van szó. A repülés sok energiát emészt fel, és az óceán közepén található szigetekre erre nincs elegendő erőforrás. Ráadásul az Inaccessible Islanden nincsenek földi ragadozók, így tulajdonképpen nincs is szükség a szárnyakra a meneküléshez. Cserébe a madarak megtalálják a rágcsálók járatait, ahol elegendő táplálékot találnak.
A rejtély tehát megoldva.
Kiemelt kép: Wikimedia Commons
