A Bledi tó Szlovénia második legnagyobb tava Júliai-Alpokban, vízének minősége hosszú ideig közepes vagy jó volt, írja az MTI.
Spela Remec Reka limnológus, a szlovén környezetvédelmi ügynökség munkatársa, aki évek óta figyelemmel kíséri a Bledi-tó vízminőségét, elmondta, hogy 1994 és 2016 között 260 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma Bledben, 2017-ben ez a szám pedig további 160 százalékkal emelkedett. A megfelelő infrastruktúra kiépítése nehezen tudja követni a gyorsan növekvő turizmus elvárásait – tette hozzá.
Nőtt a tó és az oda vezető utak forgalma, egyre több a fürdőző és a horgász, leterhelt a kommunikációs hálózat és tó körüli építkezések is befolyásolták a jelenlegi állapotot.
Ez ahhoz vezethet, hogy a Bledi-tó természetes ökológiai állapota és a vízminőség határértéke 2021-re nem éri el az Európai Unió vízügyi keretirányelvének környezetvédelmi előírásait
– hangsúlyozta Remec Reka.
Kiemelte, tartós javulás csak a szennyezés okainak kiküszöbölésével érhető el. A szennyvíztisztítás mellett csökkenteni kell a tó forgalmát, sőt a madárállományt is, be kell tiltani a szárnyasok és a halak etetését.
A halászatról és a horgászatról szóló rendelet lehetővé teszi öt kilogramm etetőanyag vízbe helyezését naponta, ami jelentősen rontotta a tó ökológiai állapotát az elmúlt tíz évben.
Az önkormányzat bár tisztában van azzal, hogy a haletetés az egyik legfőbb oka a vízminőség romlásának, úgy véli, a probléma megoldása hosszú folyamat. A város nemrég egy elektromos hajót is vásárolt a vízfelület tisztítására, amely eltávolítja az olyan szerves hulladékokat, mint a levél, vagy az ember által vízbe dobott szemét. Remec Reka szerint ugyanakkor a probléma összetettsége miatt ez elhanyagolható javulást eredményez.
Kiemelt kép: iStock
