Mozaik

Károsítja az ökoszisztémát az avokádótermesztés

Az avokádó nagyon ízletes zöldség, és a kedvelt guacamole fő alapanyaga. De vajon milyen árat fizetünk a drága exportzöldségért?

Az avokádó egészséges és finom, egy ideje pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban is. Ennek akár örülhetnénk is, de az avokádó termesztésének hátterében lapul néhány sötét titok, ami árnyalja az összképet.

Az avokádó termesztéséhez sok víz szükséges. Átlagosan 2000 liter víz kell egy kiló zöldség megtermeléséhez, száraz területeken ez a vízigény még nagyobb – írja a Mother Nature Network.

Amikor élelmiszer-pazarlásról beszélünk, az élelmiszer előállításához szükséges erőforrásokat is bele kell számolni a számadatokba. Ha tehát egy kilónyi avokádót veszek, aztán pedig egyet kidobok, nagyjából 500 liter vizet pocsékolok el ezzel.  Állítólag zuhanyzás közben percenként 7-8 liter vizet használunk el, tehát ha egyetlen avokádót is veszni hagyunk, az olyan, mintha órákon át folyamatosan zuhanyoznánk.

A problémát azonban ebben az esetben sem pusztán az elpazarolt víz jelenti, hanem az a vízmennyiség, amit a növény termesztéséhez felhasználnak.

A legtöbb export avokádó Dél-Amerikából származik. Chilében például Petorcan az ország legnagyobb avokádótermelő tartománya. A kereslet kielégítése érdekében Petorcan ültetvényei illegális csöveket telepítenek, és a folyókból a vizet az ültetvények öntözésére használják. Ez az eljárás aszályhoz vezet a régió falvaiban.

Az avokádótermesztő területeken élők az alábbi gondokkal szembesülnek:

  • A falusiak tartálykocsikból kapják a kevésbé vagy jobban szennyezett vizet, és megbetegednek.  Naponta 50 liternyi a fejenkénti mennyiség, amihez hozzájuthatnak, ami korántsem elég.
  • A helyzet visszafordíthatatlan károkat okoz a helyi ökoszisztémának.
  • A kistermelők nem tudnak élelmet termelni sem maguknak, sem az állataiknak, így elköltöznek onnan.
  • A természetes vizeket vagy az ivóvizet védők  halálos fenyegetéseket kapnak nap mint nap, és más módokon is próbálják megfélemlíteni őket. Sok tüntető elvesztette már a munkáját is.
Fotó: pixabay.com

Az avokádótermelő országok közül az egyik legnagyobb exportőr Mexikó, ahol komoly problémát okoz a termőhelyek megteremtése miatt végzett egyre növekvő erdőirtás. A gazdálkodók nagyobb nyereséget termelnek ezzel a zöldséggel, így a fenyveseket avokádófára cserélik. Sok farmer illegálisan is kivágja a fenyőfákat, hogy a saját megélhetését biztosítsa.

Az avokádótermesztés káros hosszú távú következményei közé tartozik, hogy a vízgazdálkodás felborulása mellett a királylepke is kihalhat.

A fenyőfák kiirtása a fákon élő gyönyörű királylepkék eltűnését is eredményezheti. Ezek a rovarok itt vészelik át a telet, de ha az erdőterület csökken, a pillangónak is kevesebb élőhely marad.

Az avokádó ültetvényeknek hatalmas a vízigényük, jóval több, mint a fenyőerdőké. Ez pedig oda vezethet, hogy a Föld édesvízkészlete hamarabb kimerül, mint hittük. Az édesvíz mennyisége csupán 3%-a a Föld vízkészletének, ennek jelentős része ugyanakkor a sarki jégtakarókban található, aminek az elolvadása szintén katasztrófához vezetne. Így a tényleges édesvízkészlet mindössze 0,5 százaléka a Föld teljes vízkészletének.

Persze, a vízproblémát nem pusztán az avokádótermesztés okozza, ennél súlyosabb és összetettebb a dolog. Viszont jó, ha tudjuk, hogy az élelmiszerpazarlás nem merül ki abban, hogy nem fogyasztjuk el a megvásárolt ennivalót. Ezért érdemes inkább azokat a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztani, amelyek megteremnek egy adott területen, és időnként tenni egy kis kiruccanást az egzotikumok világába.

Kiemelt kép: pixabay.com

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik