Évente 2,5 milliárd dollárral kevesebbet érnek óceánjaink a műanyag szemét miatt

Az Egyesült Királyságból és Norvégiából származó kutatók egy csoportja azt vizsgálta meg, hogy milyen mértékben és értékben károsítja vagy megsemmisíti meg a tengeri ökoszisztémát, a Föld természeti erőforrásait az óceánokba sodródó irdatlan mennyiségű, fel nem bomló szemét.

A Marine Pollution Bulletin című folyóiratban publikált átfogó tanulmány szerint a tengeri ökoszisztéma értéke évi 2,5 milliárd dollárral lesz kevesebb a katasztrofális mértékű műanyagszennyezés miatt.

A tudósok kiszámolták, éves szinten tehát mintegy 2,5 milliárd dollár, azaz 714 milliárd forintnyi  veszteséget jelent a világ lakosai számára az, hogy minden minden egyes évben mintegy 8 millió tonna műanyag szemét kerül óceánjainkba, írja a Treehugger.

Sokan bele sem gondolnak abba, hogy a Föld nagy vizeit, halászterületeit, akvakultúráját, a rekreációs tevékenységeket és a globális jólétet is mind mennyire negatívan érinti ez a nagy mértékű  műanyag-szennyezés – írta a témában az MTI is.

A tanulmány szerzője,  az angliai Plymouth Marine Laboratory kutatóintézetben dolgozó Nicola Beaumont szerint:

A mi számításaink jelentik az első lépést a műanyagszemét hatásainak számszerűsítése felé.

A tudós még jegyezte, további kutatásokra van szükségük, ám már most meggyőződésük, hogy az eredményeik jóval alábecsülik az óceáni műanyag-szennyezettség globális társadalomra gyakorolt hatását.

A tanulmány készítői ugyanakkor nem vették számításba a turizmusra, a közlekedésre, a halászati iparra és az emberi egészségre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásokat.

Néhány komoly aggodalomra okot adó terület:

• A tenger gyümölcseinek és halállományának csökkenése – ami az emberiség egy jelentős részének természetes tápanyagforrása.
• Fajok kipusztulása – sok állat esik áldozatául a műanyag hulladéknak, mert nagy mennyiségű műanyagot nyelnek le, ami végzetes számukra. Az irdatlan mennyiségű szemét veszélyezteti a tengeri teknősök, a bálnák és a madarak életét is.
• Turisztikai károk: egyre kevesebben látogatják azokat a partszakaszokat, ahol jelentős szemétmennyiség halmozódik fel.
• Ökológiai váltás:  a műanyagok, amelyek évtizedeken át, akár több mint 3 ezer kilométeres távot is megtéve képesek sodródni a vízben, új élőhelyeket teremtenek a baktériumok és algák számára. Ezek a „kolóniák” pedig az invazív fajok és a betegségek terjesztésének kockázatát hordozzák.

Kiemelt kép: MTI/EPA/IMAS/Jennifer Lavers