A Danubeparks együttműködés keretében leltár készül a Duna szigeteiről Németországtól Romániáig, tudtuk meg a Duna-Dráva Nemzeti Park közösségi oldaláról.
A Duna ma már teljes hosszában szabályozott, ám valamikor számtalan sziget, zátony gazdagította. Mivel a szigetek sokszor útjában voltak a hajózásnak és gondot okoztak például a jeges árvizek levonulásánál, a szabályozás során ezek számát drasztikusan lecsökkentették.
A Duna azonban a mai napig szállítja a hordalékát és az arra alkalmas, kevésbé áramló helyeken újabb zátonyokat, szigeteket hoz létre, amelyek tanúsítják a ma is meglévő ártéri dinamika jelenlétét.
Ezek a szigetek természetvédelmi szempontból is fontosak, mert sok esetben az ártér legkevésbé háborgatott részét jelentik. Így itt természetes úton jelenik meg a ligeterdő, a mellékágakban pedig számos halfaj is megfelelő ívóhelyet találhat.
A DanupeparksConnected Duna Transznacionális Program pályázat keretében a partnerek egy olyan online adatbázist készítettek, amelybe felvették a Dunán létező szigeteket.
A szakemberek egy osztályozást is elkészítettek a spontán kialakult, természetes vegetációval rendelkező szigetektől egészen az ember által már hasznosított, átalakított, esetleg faültetvénnyel beültettet területekig. A felvételezés során a Duna 2900 km hosszán 912 szigetet rögzítettek, amiből 147 sziget érintetlen, legtermészetesebb kategóriájú szigetnek minősül, ebből 7 db található a hazai Duna szakaszon.
A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai is részt vettek az adatbázis elkészítésében, ami a jövőben revitalizációs pályázatok alapját is képezheti.
Az adatbázis megtekinthető itt.
Kiemelt kép: Ötvös Sándor
