Mozaik
Smoke billows as flames burn through the roof of the Notre-Dame de Paris Cathedral on April 15, 2019, in the French capital Paris. - A huge fire swept through the roof of the famed Notre-Dame Cathedral in central Paris on April 15, 2019, sending flames and huge clouds of grey smoke billowing into the sky. The flames and smoke plumed from the spire and roof of the gothic cathedral, visited by millions of people a year. A spokesman for the cathedral told AFP that the wooden structure supporting the roof was being gutted by the blaze. (Photo by Fabien Barrau / AFP)

Victor Hugo 1831-ben leírta a Notre-Dame lángolását

Nem csak egy szent hely, egy művészeti kincs veszett el. A Notre Dame az emberi teljesítmény, a társadalmi teljesítmény szimbóluma. De ismét újjászülethet.
Korábban a témában:

Hétfőn este az egész világot megrázta, hogy kigyulladt a párizsi Notre-Dame, és a tetőszerkezete leégett. Párizst lefejezték, mondta egy helyi lakos, mikor a torony ledőlt, és vele együtt így érzett több millió ember.

Hisz a Notre-Dame nem csak egy székesegyház volt a többi közül. Nem csak egy szent hely, egy művészeti kincs veszett el. A Notre-Dame az emberi teljesítmény, a társadalmi teljesítmény szimbóluma. Nem egy ember munkája, hanem a nemzedékek nemzedékeinek munkája.

A Notre-Dame építése 1180-ban kezdődött és 200 évig tartott.  A székesegyház túlélt háborút, változó divatokat, időjárási viszontagságokat. A tornyokat is elvesztette egyszer 1786-ban, ám akkor restaurátorok újakkal helyettesítették az időjárás rongálta régieket. Átvészelt zavargásokat, a francia forradalmat és a második világháborút is.

A Notre Dame a legszebb dolgokat képviseli: a kitartó munkát, az erőt, a hitet. Ezért olyan fájó a világnak látni, ahogy most porrá égett.

Párizs, 2019. április 16.
Tûz emészti a párizsi Notre-Dame székesegyházat 2019. április 15-én. A lángok a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton keletkeztek és onnan terjedtek tovább. A tûz következtében összeomlott az épület huszártornya és odaveszett teljes tetõszerkezete.
MTI/AP/Thibault Camus
MTI/AP/Thibault Camus

A katedrális volt a helyszíne Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című kötetének is, amit 1831-ben írt. Az egyik legismertebb francia szerző a könyvében azt is megfogalmazta, hogyan égett le az épület, a leírás pedig akár a hétfő esti tragédiára is illene:

(…) Minden tekintet a templom tetejére fordult. Rendkívüli látvány tárult elébük. A legfölső galériából, a középső nagy ablakrózsa fölött hatalmas láng csapott fel, szikraörvényt hányva a két torony közé; a szilaj, zabolátlan, hatalmas láng foszlányait a füsttel együtt el-elkapta a szél. A láng tövében, a sötét mellvéd alatt, amelynek lóhereívei tűzvörösre gyúltak, két szörnypofájú vízköpő okádta szakadatlanul ezt az égő patakot, amelynek zuhataga ezüstösen vált ki az alsó homlokzat sötét hátteréből.

 

Minél közelebb ért a földhöz, annál szélesebb kévébe nyílt ez a két folyékony ólomsugár, akár az öntözőrózsa ezernyi nyílásából permetezővíz. A láng fölött nyersen és élesen vált ki a két roppant torony egy-egy oldala, koromfeketén az egyik, tűzvörösen a másik; maguk a tornyok még óriásabbnak látszottak attól a végtelen árnyéktól, amelyet az égre vetettek.

 

A kőbe faragott, megszámlálhatatlan ördög- és sárkány fejvészt jósló kifejezést öltött, szinte életre kelve a nyugtalanul lobogó tűzben. Sárkánykígyók nevettek, vízköpő kutyák csaholtak, szalamandrák fújtak a lángba, szörnyfejek prüszköltek a füstbe. És e rémalakok közül, amelyeket kőálmukból életre keltett a lobogás és a ropogás, az egyik még talpra is állt, és időnként elhaladt az égő máglya előtt, mintha denevér suhanna el a gyertya lángja előtt.

 

E rémületes világítótorony bizonyára felébresztette álmából a favágót Bicêtre távoli dombjain,aki elszörnyedve látta, hogy a Notre-Dame tornyainak gigászi árnya ott táncolt előtte a fenyéren. (…)

A székesegyházat a végül megmentették a pusztulástól. Amikor 1831-ben Hugo könyve megjelent, a székesegyház országos figyelmet kapott, míg végül 1844-ben a király elrendelte a felújíttatást.

Párizs, 2019. április 16.
Összeomlik a lángoló párizsi Notre Dame székesegyház tornya 2019. április 15-én. A lángok a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton keletkeztek és onnan terjedtek tovább. A tûz következtében összeomlott az épület huszártornya és odaveszett teljes tetõszerkezete.
MTI/AP/Diana Ayanna
MTI/AP/Diana Ayanna

Szintén ebben a műben található a legtökéletesebb leírás arról is, miért is fontos olyan fontos a világ számára a Notre-Dame.

(…) A nagy épületek, akár a nagy hegységek, évszázadok alkotásai. Gyakran még befejezetlenek: pendent opera interrupta, miközben a művészet átalakul; tovább gyarapodnak, most már az átalakult művészet szerint. Az új művészet ott ragadja meg a műemléket, ahol találja, belefészkeli magát, magához idomítja, kedvére építgeti tovább, és befejezi, ha tudja. Ez a folyamat zavartalanul, erőlködés és ellenkezés nélkül, a természeti törvény nyugalmával zajlik. A ráoltás megtörtént, a nedvkeringés megindult, a növényzet új erőre kap. Bizony, vaskoskönyveknek, olykor az emberiség egyetemes történetének az anyaga rejlik ezekben a forradásokban, amelyek egy-egy műemlék más-más mélységű rétegeiben más-más művészetekösszenövését jelzik. Az ember, a művész, az egyén belevész az ismeretlen alkotók nagy tömegébe; az emberi értelem ölt itt testet és teljesíti ki magát. Az idő az építész, a nép a kőműves. (…)

 

(…) Egyébként mindezek az árnyalatok, mindezek a különbségek az épületeknek csak a külsején látszanak meg. A művészet köntöst váltott. Magát a keresztény templom alkatát nem érte bántalom. Belső szerkezete, részeinek logikus elrendezése változatlan. Bármilyen legyen is egy székesegyház faragványos-hímes külső burka, alatta mindig megtalálni, legalábbis csírájában, csenevész formájában, a római bazilikát. A földből örökké változatlan törvény szerint nő ki. Rendíthetetlenül két hajó metszi egymást kereszt alakban, s apszisszá kerekedő felső végük alkotja a kórust; a templomi körmenetek és a kápolnák céljára változatlanul megvannak az oldalhajók, ezek a melléksétányfélék, amelyekkel a főhajó az oszlopközökön át érintkezik. Ez az alap, a kápolnák, kapuk, harangtornyok, hegyes tornyocskák száma pedig a kor, a nép, a művé-szet szeszélyei szerint a végtelenségig módosulhat. Ha az istentisztelet lehetőségét megteremtette, az építőművészet utána azt tesz, amit jónak lát. Szobrok, festett ablakok, rózsák, arabeszkek,csipkék, oszlopfők, domborművek: a neki tetsző logaritmusrendszer szerint rakosgathatja képzeletének e szülötteit. Ezért oly pazarul változatos a külsejük ezeknek az épületeknek, holott belsejükben olyan szép rend és egység uralkodik. A fa törzse változatlan, lombja szertelen.

Hugo szerint a Notre-Dame az emberiség alkotta remekmű, melyet egyetlen művész nevéhez sem lehet kötni. Szerinte a katedrális túllép azon szinten, amit egy embert önmaga képes lenne megalkotni.

A párizsi Notre-Dame emlékeztetőül szolgál, hogy a templomot korábban már újraépítették, és ezt újra meg lehet tenni.

250 éves a mezítlábas magyar Notre Dame
Egészen pontosan két évvel idősebb.

Kiemelt kép: Fabien Barrau / AFP / Europress

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.