Évtizedeken belül egymillió faj pusztulhat el a Földön

Komoly aggodalomra adhat okot ez az ENSZ-jelentés.
Kapcsolódó cikkek

Többek között erről is olvashatunk egy közelgő ENSZ-jelentéstervezetben, amelyből először az AFP hozott nyilvánosságra részleteket. A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma változásával foglalkozó tanulmány (IPBES) hároméves értékelését 50 ország 50 szakértője készítette el, további 250 résztvevővel kiegészítve.

A jelentéstervezet szerint akár egymillió faj is kipusztulhat amiatt, hogy az emberiség felelőtlenül gazdálkodik természeti erőforrásaival, tönkreteszi azokat az erőforrásokat, amelyektől a túlélése függ. A tiszta levegő, az ivóvíz, a szén-dioxidot oxigénné átalakító erdők, a beporzó rovarok és a fehérje-gazdag halak elvesztése – a természet által nyújtott szolgáltatások közül csak néhány, amelynek eltűnése,  az éghajlatváltozás mellett – súlyos kihívás elé állítja az emberiséget.

A dokumentum szerint fenntarthatatlan, hogy az emberi tevékenység már a tengeri környezet 40 százalékát, a belvízi utak 50százalékát és a bolygó földjének háromnegyedét súlyosan megváltoztatta.

Az emberi tevékenység nyomán drasztikus mértékben csökken a Föld növény- és állatvilágának sokszínűsége, ami komoly fenyegetést jelent a világnépesség élelmiszer-, ivóvíz- és energiaszükségletére.

A tudósok becslése szerint a Föld ma mintegy nyolcmillió különálló fajnak ad otthont, ezek többsége rovar. Az ismert állat- és növényfajok egynegyede túlzsúfolt és mérgező környezetben él. Még drámaibb a helyzet, ha belegondolunk abba, hogy a vadon élő emlősök által alkotott „biomassza” tömege mostanra is már 82 százalékkal csökkent.

Ha fenntartható bolygót szeretnénk, változtatnunk kell!

– figyelmeztet a WWF vezető tudósa, Rebecca Shaw, aki korábban az ENSZ tudományos testületének tagja is volt.

Évtizedeken belül egymillió faj pusztulhat el

Watson szerint több közvetett mozgatórugó is van a biodiverzitás csökkenésének és az éghajlatváltozásnak, fontossági sorrendben:

Ha az átlagos hőmérséklet 1,5 és 2 Celsius-fok között emelkedik, akkor a Földön az állat- és növényvilág kihalási aránya megduplázódik. Eddig, a 19. század közepéhez képest a globális hőmérséklet 1 Celsius-fokkal emelkedett.

A dokumentumtervezet még figyelmeztet arra is, hogy az őslakos népeket és a szegény közösségeket – akik a globális éghajlati válság miatt már így is veszélyben vannak – a biológiai sokféleség csökkenése még negatívabb hatással érinti.

A fajok, az ökoszisztémák és a genetikai sokféleség elvesztése már globális és generációs fenyegetést jelent az emberi jólétre

– közölte Watson.

A tervezetet az IPBES párizsi plenáris ülésén április 29. és május 4. között 130 nemzet delegáltja vitatja meg, a főbb számok és a következtetések azonban várhatóan változatlanok maradnak. A végleges dokumentumot előreláthatóan május 6-án fogadják el.

Címlapkép: Pixabay.com