Mozaik

Minden évben visszatér megmentőjéhez a kolibri

Négy éve tér vissza hozzá hűségesen a kolibri, amit megmentett.

Michael Cardenaz izmos, tetovált, félelmet keltő megjelenésű férfi – írja a Mother Nature Network.

Fotó: Michael Cardenaz

Szereti a Harley-Davidsons-t, a német juhászkutyákat, a futást és a lőfegyvereket. 14 éve aktívan részt vesz a bűnüldözésben, a serrif irodájában, a SWAT csapat tagjaként korábban, most pedig belbiztonsági ügynökként dolgozik.

Természetes, hogy elgondolkozik az ember, amikor látja őt a háza előtt üldögélni Grovetown-ban Georgiában, hogy 2016-ban egy napsütéses napon miért épp az ő tenyerébe szállt le a feje előtt zümmögő, aprócska kolibri? Miért pont ezt a hatalmas tenyeret választotta?

Magam is megdöbbentem az eseten, és végül arra jutottam, hogy ez biztos nem egy véletlenül erre röpködő kismadár, hanem egy azok közül, amelyeket megmentettem

– mondta Cardenaz.

Fotó: Michael Cardenaz

Valóban, Cardenaz sokféle kemény munkát elvégzett már élete során, de ez az apró madár egy másik oldalát ismeri, méghozzá a gyengéd kolibri-mentőét.

A kezében hűségesen megpihenő pici lény egy régi barátja és egykori kis betege volt.

Mindig is röpködtek kolibrik a ház körül, de egyszer az egyik kutyája a szájában vitt elé egy kismadarat, majd letette a lába elé, és sokat sejtető tekintettel nézett fel gazdájára, ami azt sugározta, hogy gyógyítsa meg a sérült madárkát.

Fotó: Michael Cardenaz

Megsérült a szárnya, emlékszik vissza Cardenaz.

Felkapta a kimerült madarat, és gondosan megvizsgálta.

A szárnyaik szinte olyanok, mint a műanyag, annyira áttetszőek. Látszott, hogy több helyen eltört, így nem tudott repülni.

Miután beszélt néhány barátjával, akik jártasak voltak a vadmentésben, Cardenaz úgy döntött, gondoskodik a madárról, és meggyógyítja. Némi cukros vízre volt hozzá szüksége és időre, a kismadár szárnyai pedig szép lassan összeforrtak.

Fotó: Michael Cardenaz

Végül a kolibri újra tudott repülni, de annyira megtetszett neki a Cardenaz-birtok, legfőképpen pedig a biztonságot jelentő hatalmas kéz, hogy nem repült vissza a mezőre, hanem a ház körül maradt.

A madár, akit Buzznak nevezett el, egész nyáron ott repkedett a kertben. Csak akkor ment el, amikor megkezdte hosszú vonulását délre, ahogy a többi kolibri is, a melegebb éghajlat felé.

Cardenaz ráeszmélt, hogy nem látja viszont többé kis barátját. Aztán igencsak meglepődött, amikor a következő tavasszal felbukkant Buzz a kocsifeljárónál.

Valamilyen oknál fogva vonzódnak hozzám az állatok. Mentettem már meg mókusokat, rókákat, nyulakat és szarvast is. A környéken mindenki Dr. Doolittle-nek hív

– meséli nevetve a hatalmas ember.

Fotó: Michael Cardenaz

De míg a többi betege jön és megy, a Buzz nevű kis kolibri évről évre rendszeresen visszatér régi barátjához.

Ma reggel a házban volt az első tornácon, a hibiszkuszomból lakmározott

– meséli Cardenaz.

Talán nem könnyű elhinni, hogy egy kolibri ilyen hűségesen visszatér immár negyedik éve valakihez, de aki ismeri Cardenazt, nem csodálkozik ezen. A férfi ugyanis nemcsak az embereken, de minden elesett állaton is segít, aki csak az útjába kerül.

Kiemelt kép: Illusztráció/pixabay.com

A kék madár maga a boldogság, kalitkája pedig az emberi szív
Szép legenda övezi a madarak ékszerének is nevezett jégmadár alakját.
Olvasói sztorik