Mozaik

Csernobil: ahogy elmentek az emberek, magára talált a természet

Korábban a témában:

1986. április április 26-án a történelem legsúlyosabb atomkatasztrófája történt Csernobilban. Egy RBMK-reaktor üzemanyaga az urán 235-ös izotóp. Ennek az anyagnak minden egyes atomja olyan, mint egy lövedék, ami majdnem fénysebességgel halad és áthatol mindenen, ami útjába kerül: fán, fémen, betonon, bőrön. Egyetlen grammnyi urán 235-ben több mint egymilliárd trillió ilyen lövedék van. Ebből hárommilliót tartottak a csernobili erőműben. Mindez odáig vezetett, hogy a szél beterítette sugárzó részecskékkel az egész kontinenst. A legtöbb ilyen töltény száz év múlva is veszélyt jelenthet, némelyik ötvenezer év múlva is.

100 évre burokba zárták Csernobilt
Eddig ideiglenes betonszarkofág fedte a sérült atomrektort.

A tragédia miatt Csernobilt és a környékét kiürítették,  a 30 kilométeres zónának nevezett kitelepített terület ma 2600 négyzetkilométernyi Ukrajnában és 2100 négyzetkilométernyi Fehéroroszországban.

Ukrajna a zóna egy részét turisztikai attrakcióvá alakította át néhány évvel ezelőtt, és csak tavaly 50 ezer ember látogatott el a kiégett reaktorhoz és Pripjaty szellemvárosához. Fehéroroszország viszont egészen 2018 decemberéig nem nyitotta meg a Palieski radioaktivitásnak kitett régióját.

Vladimir Shtanko / Anadolu Agency / Europress

A The Guardian egyik újságírója a közelmúltban részt vett a területbejáráson, és mint beszámolójában írja, míg az ukrajnai Pripjaty a félelmetes romok miatt népszerű, a határ túloldalán minden a vadvilágról szól, a túrájukat pedig semmihez nem fogható természeti csodaként írta le.

A helyi rezervátum Európa legnagyobb kísérlete az élő környezet természetes állapotba való visszaállításának, a természeti katasztrófának pedig egyértelmű haszonélvezői lettek a farkasok, a bölények, a medvék és az a 231 madárfaj, amely szabadon él az elnéptelenedett tájakon.

A bürokratikus országba történő belépéshez szükséges papírmunka után a túra egy múzeumban kezdődött, hogy aztán megkezdődjön a tényleges természetjárás. A The Guardian cikke szerint a környéken a jávorszarvas a leggyakoribb emlősfaj, és nem is telt el sok idő, mire megpillantották belőle az első példányt.

Biosphoto / Fabien Bruggmann / Europress

Ahogy haladtak tovább az erdei nyomvonalon, ami egykor a főút volt a főváros Kijev felé, az idegenvezető közölte velük, 50-50 százalék az esély, hogy farkast fognak látni. A parkban körülbelül száz él ebből a fajtából, és mivel a vadászatot betiltották, az állatok egyre kevésbé félnek az emberektől.

Út közben megálltak egy szovjet megfigyelőtoronynál a rezervátum közepén. A harmincméteres magas épület a tériszonyosok rémálma lehet, de megéri leküzdeni a fóbiát. A magasból rálátni a felrobbant csernobili reaktorra és bámulatos panoráma nyílik a 30 kilométeres zónán belül található falvakra, melyeket már visszahódított a természet.

Az újságíró szerint itt az ember megtapasztalhatja, milyen lenne a világ az emberek nélkül. Tele olyan állatokkal, amik korábban nem számítottak őshonosnak a területen.

Biosphoto / Fabien Bruggmann

És mi a helyzet a sugárzással? Az idegenvezető arról beszélt, hogy a látogatók körülbelül akkora szintnek vannak kitéve, mint egy transzatlanti repülőgépen. De mégis mi történik az itt élő állatokkal?

A tudósoknak ebben még nem sikerült megállapodásra jutniuk. Egyesek riasztó jeleket tapasztalnak, mások rekordszámú emlősfajt regisztráltak a régióban. A rezervátum lehet egy ökológiai csapda is, ahová az állatok beköltöznek, aztán egészségügyi problémáik lesznek. De a bizonyítékok egyelőre azt mutatják, hogy a sugárzás hatása nem tapasztalható rajtuk.

Bár farkasokat végül nem láttak a résztvevők, megfigyelhették a park egyik legritkább madarát, a fekete sast. Ez a ragadozó természetéből kifolyóan fél az emberektől, és a Palieski rezervátum az egyetlen hely Fehéroroszországban, ahol nő a számuk.

Csernobil térségében nem titkolódzik a természet
A fotók ugyan gyönyörűek, de a katasztrófa emlékét nem feledtetik.

Kiemelt kép: Biosphoto / Fabien Bruggmann / Europress

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.