Goodwaterben, az alabamai kisvárosban egy aranyos, egészséges étvágyú bika rendkívüli méretű szarvával vált híressé.
A hat éves hosszúszarvú szarvasmarha, Poncho, nemrég került bele a Guinness Rekordok Könyvébe, mint a valaha dokumentált leghosszabb szarv tulajdonosa. A múlt hónapban elvégzett mérések szerint Poncho szarvai közti távolság körülbelül 3 m, ami mindegy kétszerese egy standard zongora hosszának, és 90 cm-rel hosszabb az átlagos szarvméretnél – olvasható az atlasobscura.com oldalon.
Poncho borjú kora óta a Pope családnál él Goodwaterben. A tulajdonos idősebb Jeral Pope először egy kirándulás alkalmával látott texasi hosszúszarvú marhát. Előtte soha nem látott még ilyen állatot, de rögtön tudta, hogy egyszer neki is lesz egy példánya.
Nem sokkal ezután a családi ranch üdvözölte a hat hónapos Poncho-t, aki már akkoriban is hatalmas egyéniség volt, hatalmas szarvakkal.
A hosszúszarvú borjaknál nem lehet előre megmondani, mikor és milyen formában fog a szarvuk alakulni. Ponchonál kezdetben nem volt jele rendellenességnek, ám 4 éves korában, mikor a többi marha szarva már többnyire felfordul, az övé még mindig csak nőt és nőt egyenesen. Az elmúlt évben is nőt 5 cm-t
– mondja Jeral fia, Dennis Pope, aki azt is elmondta, a korábbi rekorderek mind idősebb állatok, kilenc és tizenöt éves kor között vannak, nekik érthetően már koruknál fogva hosszú a szarvuk.
Dennis szerint Poncho-t semmiben nem akadályozza méretes szarva. Ügyesen elközlekedik akár a fák között is. Semmiféle kínos vagy kellemetlen incidens nem történt soha a szarvai miatt – egyetlen esetet leszámítva.
George Jones napszámos emlékszik egy esetre, mikor Poncho szarva valahogy kipiszkált egy vizesflakont a zsebéből, és játszani kezdett vele, miközben szarvával böködte Jones-t. A játék tovább folytatódott, ám ekkor egy bögöly megzavarta Poncho-t.
Egyszercsak azt vettem észre, hogy repülök, egyenesen bele a tóba
– mesélte nevetve Jones a történetet egy interjúban a Guinness World Records-nak.
Ahogy Poncho szarvai tovább nőnek, úgy nő a látogatók száma is. A bika megszokta a látogatókat, akik az út szélén megállva almával, körtével, dinnyével etetik.
Míg a texasi hosszúszarvú szarvasmarhát manapság széles körben tisztelik rendkívül egyenes, hosszú szarvaiért, ez nem mindig volt így. A spanyol szarvasmarha leszármazottai a hosszúszarvúak egykor a texasi nyílt területeken szép számmal éltek. A 19. században annyira sok volt belőlük a déli részen, hogy csak egy dollárért tudták őket eladni, így a cowboyok északra vitték őket, ahol többet kerestek rajtuk.
Más fajtákkal ellentétben ezek az állatok jól bírták a hosszú vándorlást, ezért sokan tartották és terelték őket. Ám amikor megérkezett a vasút, könnyebben szállítottak más, kevésbé szívós szarvasmarhákat – ekkor hátrány lett a hosszú szarv, hisz túl sok helyet foglalt el.
A nyílt legeltetés kora is lejárt a szögesdrót kerítések megjelenésével, a gazdák ízletesebb szarvasmarhafajtákat kezdtek tartani, a kihalás szélére sodorva a hosszúszarvúakat. Az 1920-as években kevesebb volt a számuk és veszélyeztetettebbek voltak a bivalynál.
A szövetségi kormány aztán közbelépett. 1927-ben összeállítottak egy kis állományt, és a Wichita-hegység vadrezervátumba szállították őket Oklahomába. Nem sokkal ezután létrejött egy menedékhely számukra Texas-ban.
Végül a fajtát újra felfedezték, főként esztétikus kinézete miatt. A tenyésztők a szarvra fókuszálva új fajt kezdtek kitenyészteni, melynek a szarva hosszabb és egyenesebb volt.
Hamarosan, a texasi hosszúszarvú szarvasmarha egy gyönyörű házi kedvenc lett, újdonság – néha show-állat is, az esztétikus, hosszú szarvak nem is egy díjat nyertek tartóiknak. Vannak azonban, akik szerint a kitenyésztett fajnál a tenyésztők a szarv méretét vették elsősorban figyelembe más tulajdonságok helyett, így szerintük igazi ,,tiszta” hosszúszarvú szarvasmarha csak néhány ezer létezik.
Mára a hosszú, egyenes szarvak igen kedveltek, azonban ennek a Pope család még nem volt tudatában akkor, mikor Poncho-t a ranch-ra hozták.
Poncho tényleg olyan, mint egy nagy kiskutya
– mondja Dennis, hozzátéve, hogy Poncho akkor jön, amikor hívják, és a nap végén nem akar többet egy jó vakargatásnál.
Poncho külön érdeme, hogy képes volt a város közösségét összehozni egy kis almával és mályvacukorral.
Rengeteg érdekes dolog található itt vidéken, amire a legtöbb ember nem is gondol. Poncho csak az egyik csoda
– összegezte Dennis.
Kiemelt kép: Youtube.com
