Az elmúlt években a világ több nagyvárosában kitört a vízválság: São Paulo, Fokváros vagy idén nyáron az indiai Csennai városvezetése jelentette, hogy a hétmilliós nagyváros mind a négy víztározója kiszáradt, így a lakosok hosszú időre csapvíz nélkül maradtak – írja a Qubit.
A World Resources Institute (WRI) friss felmérése szerint 17 országot fenyeget a közeljövőben fokozott vízhiány – ráadásul ebben a 17 országban él a világ népességének egynegyede.
A vízkészlet állapota szerint a legveszélyeztetettebb országok:
- Katar (4,97)
- Libanon (4,82)
- Izrael (4,82)
- Irán (4,57)
- Jordánia (4,56)
- Líbia (4,55)
- Kuvait (4,43)
- Szaúd-Arábia (4,35)
- Eritrea (4,33)
- Egyesült Arab Emírségek (4,26)
- San Marino (4,14)
- Bahrein (4,13)
- India (4,12)
- Pakisztán (4,05)
- Omán (4,04)
- Türkmenisztán (4,04)
- Botswana (4,02)
Magyarország a 164 rangsorolt ország közül a 113. helyen áll.
A vízhiány a legnagyobb krízis, amiről senki sem beszél. Pedig a következményei világosan láthatóak az élelmiszerbiztonsági problémák, a zavargások, a migráció és a pénzügyi instabilitás formájában
– mondta a WRI közleményében Andrew Steer, a szervezet elnöke.
Az emberek ugyan a klímaváltozáshoz kötik a vízválságot, ám valójában a gazdaság és a népesség növekedése a krízisek fő okozója, állítja Rutger Hofste, a WRI adatelemzője. Az intézet felmérése szerint az éves vízfelhasználás mértéke 1961 és 2014 között 250 százalékkal nőtt.
A szárazsággal kapcsolatos rangsorban nem áll olyan jó helyen Magyarország, itt 0-tól 1-ig osztályozták az országokat a várható aszályok kockázata szerint, és Magyarország a 138 vizsgált ország közül a 16. helyre került, holtversenyben Pakisztánnal, Tunéziával és Vietnammal.
Az első tíz helyezett:
- Moldova (0,82)
- Ukrajna (0,81)
- Banglades (0,79)
- India (0,76)
- Szerbia (0,75)
- Szíria (0,74)
- Románia (0,73)
- Haiti (0,73)
- Marokkó (0,73)
- Indonézia (0,73)
A Természetvédelmi Világalap (WWF) korábbi jelentése szerint hazánk is veszélyben van a szárazságot tekintve. A jövőben gyakoribb és hosszabb száraz periódusokra számíthatunk. A Magyarországon idén már februártól kezdődő aszályos időszakot a búza, a repce, a kukorica, a burgonya és a borsó is megsínylette, de az is részben a szárazságnak tudható be, hogy a gyümölcs- és zöldségárak látványosan emelkedtek.
Kiemelt kép: Pixabay
