A néphagyomány szerint Szent István napján indulnak útnak a gólyák

Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és államalapító Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. A nap az új kenyér ünnepe is.

Kevés népszokás fűződik ehhez a naphoz, csupán néhányat jegyeztek fel a krónikák

– írja a Netfolk.

Egyes vidékeken ekkor rendezték meg az aratási felvonulást. Galgamácsán például néhány  leány vitte a kalászokból font koszorút, őket követte lovaskocsin a „ maradék”. A templomhoz vonultak, ahol imával adtak hálát, hogy az aratási munkákat sikeresen befejezték.

A református közösségben a legszegényebb családnak nagy kenyeret sütöttek, amelyhez a lisztet házról házra gyűjtötték össze.

A Felvidék magyar lakta területein ünnepi istentisztelettel, kenyérszenteléssel, kirakodóvásárral ünnepelnek, Erdélyben őrtüzek gyújtásával, kulturális programokkal, néptánctalálkozóval és ökumenikus zarándoklattal tisztelegnek az államalapítás előtt.

Időjóslás Szent István napján

A néphagyomány szerint István napkor a szép idő jó gyümölcstermést jelez. A Tiszaháton úgy tartják, hogy István napkor mennek el a gólyák, Medvesalján, Péterfalván pedig a nap a málna szedésének ideje.

Kiemelt kép: Pixabay