Elisa Panjang kaapcsolata a tobzoskákkal 10 éves korában kezdődött. Akkoriban egy erdővel körülvett faluban élt Borneo-szigetén. Egy nap, amikor az udvaron játszott, észrevett egy barna, pikkelyes állatot, amely lassan mozgott az erdő szélén. Panjang sok erdei állatot ismert, de ez ismeretlen volt számára , írta a BBC.
Az édesanyjától megtudta, hogy ez az állat a tobzoska, amely hangyákat eszik és kemény pikkelyei vannak.
Beleszerettem. Ez volt az első találkozásom vele, és eldőlt a sorsom. A tobzoska lett a kedvenc állatom
– mondta Panjang, akit teljesen lenyűgözött az állat megjelenése.
Panjang ezután a tobzoska tanulmányozására fordította az idejét, ledoktorált, és egyre többet tanult róla, miközben sajnos az állat száma a vadonban fokozatosan csökkent. Jelenleg nyolc tobzoskafaj él Afrikában és Ázsiában, és mind veszélyben van.
Noha ezeknek az állatoknak a nemzetközi kereskedelmét 2017. januárja óta tiltják, a csempészet nem állt meg. Délkelet-Ázsiában orvvadásszák és folyamatosan csempészik át őket a szárazföldön és a tengeren keresztül Vietnamba és Kínába, ahol húsukat és pikkelyeiket feldolgozzák.
A tobzoskák helyzetén nem segít lassú járásuk és aránytalanul nagy farkuk sem, amit maguk után vonszolnak. Aki talál egyet, az biztosan meg is tudja fogni. Ám megtalálni őket már nem annyira egyszerű. A tobzoskák magányos, rejtőzködő állatok. Csendben haladnak az erdő talaján, barna pikkelyük tökéletes álcát jelent számukra. Éppen ezért az orvvadászok nagy hálókat terítenek le az erdő talajára, és azzal kapják el őket.
2015-ben Panjang és több állatvédő megpróbálta kiharcolni, hogy a tobzoskát védett állattá nyilvánítsák, ám azt senki nem tudta megmondani, hogy tulajdonképen hány él szabadon. A tobzoskák kutatása csak nemrég kezdődött, és a tudósoknak nincs hatékony eszköze a megfoghatatlan állat megtalálására és megszámolására. Az adatok hiányossága miatt a javaslatot végül elutasították.
Panjang csapata újrafogalmazta a javaslatot, de azt újra elutasították. Aztán ismét. A csapat ezután stratégiát váltott és kampányokat indított, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a tobzoska helyzetére. Számadatokat, tényeket sorakoztattak fel a kampány során, míg végül több mint hat elutasítás után a javaslatot elfogadták.
A Panjanghoz hasonló természetvédők erőfeszítései nemcsak a törvényt, hanem az embereket is megváltoztatták. Iskolákban, újságokban tartott előadásaik nem voltak hiábavalóak, egyre többen fordítanak figyelmet a tobzoskákra.
Bár az állatvédők mindent megtesznek, az IUCN szakértői csoport értékelése szerint a vadon élő tobzoskák kihalnak, ha nem állítják meg az illegális orvvadászatot és kereskedelmet.
Kiemelt kép: Wikimedia Commons/Shukran888
