Csernobilt nem felejti a világ: ilyen ma a kiégett atomreaktor

A környék még ma is a Föld egyik legradioaktívabb szennyezett területe.

A 33 éve történt csernobili atomkatasztrófa örökre beírta magát a történelembe. A tragédiát követően a térségben kijelölt 30 kilométeres zóna az a terület, ahol a katasztrófa utáni radioaktív kihullás a legnagyobb mértékben szennyezett. A 2600 négyzetkilométeres rész ma is a világ egyik legradioaktívabb szennyezett területe.

2019. szeptember 25-i kép egy régi falfestményrõl az egykori szovjet Duga rakétavédelmi radarrendszerrel felszerelt katonai támaszponton, az elnéptelenedett észak-ukrajnai Csernobil város közelében. A radarrendszer a csernobili atomkatasztrófa napjáig, 1986. április 26-ig működött. – Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
A 2019. szeptember 25-i képen a csernobili atomerőmű negyedik blokkjának irányítótermét látogatják a sajtó munkatársai. – Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

A tragédia után az erőmű harminc kilométeres körzetében élő mintegy 130 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, közülük sokan betegedtek meg a sugárszennyezés hatására.

2019. szeptember 25-i kép egy belépést tiltó tábláról az egykori szovjet Duga rakétavédelmi radarrendszerrel felszerelt katonai támaszpont egyik kapuján az elnéptelenedett észak-ukrajnai Csernobil város közelében. – Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

A katasztrófa

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőművi katasztrófája 1986. április 26-ra virradó éjszaka 1 óra 23 perckor következett be az akkori Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe egyes adatok szerint radioaktív anyagok tonnái kerültek, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel. A baleset következtében egyes becslések alapján több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

Ma már virágzik a térségben a katasztrofaturizmus, a tiltott zóna megtekintése, de az egykor működő, kiégett reaktorba kevesek juthatnak be. Szeptember végén újságírók látogathattak el az objektumba, melyről az MTI október adott ki felvételeket.

2019. szeptember 25-i kép a csernobili atomerőmű negyedik blokkjának irányítóterméről. – Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
2019. szeptember 25-i kép az egykori szovjet Duga rakétavédelmi radarrendszerrõl az elnéptelenedett észak-ukrajnai Csernobil város közelében. A radarrendszer a csernobili atomkatasztrófa napjáig, 1986. április 26-ig működött. – Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Kiemelt kép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.