A 33 éve történt csernobili atomkatasztrófa örökre beírta magát a történelembe. A tragédiát követően a térségben kijelölt 30 kilométeres zóna az a terület, ahol a katasztrófa utáni radioaktív kihullás a legnagyobb mértékben szennyezett. A 2600 négyzetkilométeres rész ma is a világ egyik legradioaktívabb szennyezett területe.
2019. szeptember 25-i kép egy régi falfestményrõl az egykori szovjet Duga rakétavédelmi radarrendszerrel felszerelt katonai támaszponton, az elnéptelenedett észak-ukrajnai Csernobil város közelében. A radarrendszer a csernobili atomkatasztrófa napjáig, 1986. április 26-ig működött. – Fotó: MTI/EPA/Szerhij DolzsenkoA 2019. szeptember 25-i képen a csernobili atomerőmű negyedik blokkjának irányítótermét látogatják a sajtó munkatársai. – Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
A tragédia után az erőmű harminc kilométeres körzetében élő mintegy 130 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, közülük sokan betegedtek meg a sugárszennyezés hatására.
2019. szeptember 25-i kép egy belépést tiltó tábláról az egykori szovjet Duga rakétavédelmi radarrendszerrel felszerelt katonai támaszpont egyik kapuján az elnéptelenedett észak-ukrajnai Csernobil város közelében. – Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
A katasztrófa
A világ eddigi legsúlyosabb atomerőművi katasztrófája 1986. április 26-ra virradó éjszaka 1 óra 23 perckor következett be az akkori Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe egyes adatok szerint radioaktív anyagok tonnái kerültek, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel. A baleset következtében egyes becslések alapján több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.
Ma már virágzik a térségben a katasztrofaturizmus, a tiltott zóna megtekintése, de az egykor működő, kiégett reaktorba kevesek juthatnak be. Szeptember végén újságírók látogathattak el az objektumba, melyről az MTI október adott ki felvételeket.
2019. szeptember 25-i kép a csernobili atomerőmű negyedik blokkjának irányítóterméről. – Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko2019. szeptember 25-i kép az egykori szovjet Duga rakétavédelmi radarrendszerrõl az elnéptelenedett észak-ukrajnai Csernobil város közelében. A radarrendszer a csernobili atomkatasztrófa napjáig, 1986. április 26-ig működött. – Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="3525" width="5057" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="3411" width="5289" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="3498" width="5351" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="3505" width="5344" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="3533" width="5273" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
