Mozaik

Népek karácsonya: hol, hogyan hívják és miért?

És egyáltalán: nálunk miért karácsony a karácsony?

Miközben három évtizeddel a rendszerváltás után az már annyira nem kérdés, mit ünnepelünk karácsonykor és milyen hagyományokat ápolunk, és arra is sokan tudják a választ, miért akkor, amikor, jóval kevesebb szó esik arról, miért nevezzük úgy, ahogy. Talán azért is, mert magyarul nem ismerjük teljes bizonyossággal a szó eredetét.

A nyelvünkön jóval rejtélyesebbnek tűnik az elnevezés, mint más európai népeknél.

Nézzük először őket a nyelvtudomány jelenlegi állása szerint, bár néhány esetben ehhez nem kell nagy tudomány. A magyar viszont kivételes eset.

Így hajtogass karácsonyfa alakú szalvétát az ünnepi asztalra
Néhány egyszerű lépésben mutatjuk a teendőket.

Íme a Nyelv és Tudomány álláspontja szerint a népek karácsonya.

Hol hogyan nevezik e szent ünnepet, és miért?

  • Christmas (angol): Christ’s mass, vagyis Krisztus miséje.
  • Weinacht (német): szent éjszaka.
  • Vánoce, vianoce (cseh, szlovák): az éjszaka szóból.
  • Božić, bozsics (délszláv): maga az Istengyermek, a született Megváltó.
  • Kalédos (litván): a napforduló pogány-szláv ünnepe volt, latin calenda szóból ered a neve.
  • Ziemassvētki (lett): téli ünnep.
  • Jul, joulu, joul (skandináv, finn, észt): a napforduló pogány-germán ünnepe.
  • Boże narodzenie, bozsaje naradzsennye (lengyel, belorusz): születés.
  • Rizdvo (ukrán): születés.
  • Rozsgyesztvo, rozsdesztvo (orosz, bolgár): születés.
  • Navidad, nadal, natal, natale (spanyol, katalán, portugál, olasz): születés.
  • Noël (francia): születés.
Régi idők mesés karácsonyi hangulatát varázsolta otthonukba a kreatív anyuka
A karácsonyi falu makettje nappal és esti fényben is mesés.

Karácsony

A legvalószínűbb a szláv eredet. A téli napfordulót, a világosság győzelmét a sötétség, a nap győzelmét az éjszaka fölött a fény ünnepeként már a kereszténység előtti időkben számos nép megtartotta, így a szláv népek is. Tőlük származik a kracsún szó, amely megjelenik a bolgár és a román nyelvben is, illetve ruszin falvak sütött ünnepi kalácsának neve is gyanúsan hasonlít a karácsony szóra.

A Gondola felvetette korábban a magyar, pontosabban a hun-szkíta eredetet is, eszerint a kerecsen(sólyom) elnevezés is alakulhatott karácsonnyá, míg a szarmata eredetű kurszán szóval a Napot jelölték. Ugyanakkor a honlap is megemlíti, hogy – ha indoklás nem is – a tények a szláv eredet, vagyis a Nyelv és tudomány mellett szólnak.

Kiemelt kép: Pixabay

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.