Mozaik

Olajág, manna, libanoni cédrus: felfedik titkukat a Biblia növényei

Ádám nem is almát adott Évának, a nőknek pedig rendkívüli kemény munka volt a kenyérsütés.
Korábban a témában:

Tudással, hittel, szeretettel átitatott könyv a Biblia növényei, amely az egyik legszebb karácsonyi ajándék lett számomra az elmúlt év végén. Az irodalomtörténeti nevet viselő Fráter Erzsébet – Madách Imre feleségét is így hívták – biológus, a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert kurátora a Scolar Kiadó gondozásában alig több mint 300 oldalon (ennél is jóval több gyönyörű fotóval) kimeríthetetlen kötetet alkotott arról, Jézus korában és a megelőző évezredekben milyen gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek, fűszerek, gyógynövények, illatszerek, fák, cserjék, vadvirágok, gyomnövények jellemezték a Szentföld életét, tájképét.

A Föld egyik legtöbbre becsült fája: a libanoni cédrus titka
A cédrusfa nem egyszerűen csak egy a világ mintegy 30000 fafaja közül. Maga a történelem, a fagazdaság történelme.

Hogyan használták fel őket akkor és ma? Merre terjedtek el szerte a világban? Mit szimbolizálnak Hogyan érthetjük meg jobban velük a Biblia üzenetét?

A Szentföld földrajzát, mezőgazdaságát, ünnepeit is megismerhetjük.

Most túl azon, hogy a 2019-ben javított utánnyomással kiadott könyvet mindenkinek csak ajánlhatjuk – már kézbe venni is élmény –, egy-egy részlettel próbáljuk érzékeltetni azt a csodát, amit egykor és most a Szentföld jelent.

Fotó: botkert.hu

A zsidók Egyiptomból hozták növénytermesztési tudományukat, de merőben más feltételek között kellett alkalmazniuk. Míg a Nílus völgyében a hatalmas folyam évenkénti áradása határozta meg a munkálatok rendjét és a termés bőségét, Izraelben a csapadéknak, a korai és kései esők megérkezésének volt döntő szerepe

– írja Fráter Erzsébet az egykori mezőgazdaságról, amely a Biblia első leírt, történelminek tekinthető részében, a Kivonulás könyvében kap szerepet.

Mit szimbolizál a szőlő? 

A fügével és az olajbogyóval együtt a bőség, a jólét és gazdagság, és ezáltal a jótékonyság, az áldás és az élet jelképe.

Mit szimbolizál az olajág?

A bárkába visszatérő galamb csőrében hozott olajágból értette meg Noé, hogy az özönvíz visszahúzódott. Azóta az olajág jelképezi a Teremtő újabb békekötését az emberrel, és a béke szimbólumává vált világszerte.

Miért kap drámai szerepet az izsóp? 

A szír izsópnak dús szőrzetű hajtásai vannak, melyek, mint egy ecset, kiválóan alkalmasak arra, hogy vérbe mártva megjelöljék vele az ajtófélfát. (…) Az Egyitomot sújtó utolsó csapás során minden elsőszülött, gyermek és állat is elpusztul. Úgy menti ki az Úr a választott népet, hogy megjelölteti a házukat: „Vegyetek egy köteg izsópot, mártsátok az edényben lévő vérbe…”

Hogyan lett rendkívüli növény a libanoni cédrus? 

A Bibliában leggyakrabban szereplő fa a libanoni cédrus, a Szentírás szövege 76-szor említi. (…) Az ókorban minden nagyobb építménynek cédrus volt az első számú építőanyaga, ezért nem is csodálkozhatunk, hogy mára alig maradt belőlük. (…) A cédrus nemes, drága fájából készült Dáűvid és Salamon király palotája, és a zsidók legszentebb építménye, a jeruzsálemi Templom is.

Mi valójában a manna, amely az égből leszállva megmentette az éhező népet?  

Mózes jól ismerte a sivatagot, hiszen elhívása előtt 40 évig pásztorkodott a területen. Meglepte, hogy korábbról nem ismerte, és nem is nevezi meg a mannát. E különös növényi eledel nekünk sem fedi fel a titkát. A manna megmarad mint Isten gondviselésének mennyei jele és eszköze. (…) A ma legelfogadottabb elmélet szerint a manna a mannacserje vagy esetleg más sivatagi cserje édes, gyantaszerű izzadmánya.

Fráter Erzsébet a könyv megjelenése után az evangelikus.hu oldalon interjúban magyarázott el további fontos részleteket, a folytatásban innen idézünk. Többek között arról is beszélt, valószínűleg a bibliai időkben egy fával sokkal dúsabb, erdőkben gazdagabb táj volt Izrael.

Miért nem adhatott almát valójában Ádámnak Éva? 

Sokszor az ismereteinket a középkori, reneszánsz és kicsit későbbi művészeti alkotásokból szerezzük. Ezek valóban kimagasló művek, ugyanakkor azok a festők a saját koruk tájaiba helyezték bele a bibliai történeteket. Így történt, hogy az alma a középkori művészeti alkotások által bevonult Ádám és Éva történetébe. A Biblia ugyanakkor semmi ilyesmit nem említ, csak azt, hogy ők egy olyan kertben voltak, ahol fák voltak. Az a nemes alma, melyet elődeink ábrázolnak, annak idején nem élt azon a vidéken, sőt még Jézus korában sem fogyasztották abban a formában. Az alma annak idején egy kicsi, fanyar, jelentéktelen gyümölcs volt, hegylábi területeken volt őshonos. Hogy milyen gyümölcs lehetett az, melyet Ádám és Éva megkóstolt? Több kutató fügefára gondol, vannak, akik a mediterrán vidékek szimbolikus fájára, a gránátalmára gyanakszanak.

Miért volt rendkívül kemény napi munka a nőknek a kenyérsütés? 

Az asszonyoknak, ha kenyeret akartak sütni, meg kellett őrölniük a gabonát. Minden reggel nekiálltak, és az őrlőkövön (kézi, forgatós malomkő) három órán át dolgoztak, hogy családjuk részére lisztet őröljenek.

Miért olyan érdekes a füge? 

A fügének van egy nagyon érdekes tulajdonsága: majdnem folyton termő fa. (…)  Amikor Jézus arra utalt, hogy látott egy olyan fügefát, melyen semmiféle termést nem látott, akkor arra a fára tényleg azt mondhatjuk, hogy terméketlen.

Kiemelt képünkön olajfák láthatók – Fotó: Pixabay

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.