A Pilisi Parkerdő és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja a Málnás-hegyen (Szentendrei Erdészet) több közös kutatást is végez. Ezek egyrészt a klímaváltozás hatásait térképezik fel, másrészt fontos ismereteket szolgáltatnak egyes madárfajok életéről.
Ilyen például az a vizsgálat, ami a lábak ujjhossza és az egyedek rátermettsége között kereste a kapcsolatot az örvös légykapóknál.
Ha rápillantunk egy emberi kézre, szembetűnő, hogy a férfiaknál a gyűrűsujj hosszabb, mint a mutatóujj, de a nőknél általában ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Az ujjak hosszaránya már a korai egyedfejlődés során kialakul; a születés után az ujjak ugyan növekednek, de az arányuk már nem változik.
A madaraknál természetesen a kéz (szárny) helyett a lábakat kell nézni. Eltérően az embertől (és minden más emlőstől) a madaraknál az egyedfejlődési környezetet a tojásba zárt anyagok jelentik. Korábbi vizsgálatokból ismert, hogy a tojásban különböző női és férfi ivari hormonok is megtalálhatók, és ez a hormonális miliő életre szóló hatással lehet az egyedek megjelenésére (fenotípusára) és rátermettségére (vagyis túlélési és szaporodási sikerére).
![Életrevaló utódok olvashatók ki a madarak lábujjából 1](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2020/03/talpak.jpg)
Kísérletes vizsgálatokkal már korábban bizonyították az ELTE kutatói, hogy az ujjak hossza és az abból számolható második és negyedik ujj hosszának aránya (2:4 ujjarány) olyan fenotípusos bélyeg, amely tükrözi a korai hormonális környezetet.
A Visegrádi-hegységben lévő Málnás-hegyen közel egy évtizeden át tartó adatgyűjtés során a kutatók talplenyomatot vettek az örvös légykapóktól (Ficedula albicollis), mintha csak ujjlenyomatot vennénk az embertől. A vizsgálat egy része megpróbált fényt deríteni arra, hogy a tojóknál a 2:4 ujjarány miként függ össze a rátermettségükkel. A rátermettség becslésére a kutatók a tojók teljes élettartama (átlagosan 3-4 év) során létrehozott és a vizsgált populációba visszatért szaporodóképes utódok számát használták.
![Életrevaló utódok olvashatók ki a madarak lábujjából 2](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2020/03/lenyomat_himrol.jpg)
Az adatok feldolgozása során kiderült, hogy azok a tojók, amelyeknél nagyobb volt a 2:4 ujjarány (azaz kisebb volt a különbség a két ujj hossza között), az életük során több olyan utódot produkáltak, amelyek visszatértek költeni. Ugyanakkor ezek a tojók összességében nem raktak több tojást és nem költöttek többször sem, mint a kis ujjarányú tojók. Mindezek arra engednek következtetni, hogy a nagyobb ujjarányú tojók nem azért sikeresek, mert több utódot hoztak létre életük során, hanem ezért, mert utódjaik jobb minőségűek, vagyis életrevalóbbak.
A kutatás következő fázisában arra kell fényt deríteni, hogy mitől életrevalóbbak az utódok; jelenleg azt tudjuk, hogy ezt az ujjarány biztosan megmutatja.
Kiemelt kép: Pilisi Parkerdő