Az idei tavasz is aszállyal sújtja a mezőgazdaságot

Az Agrárminisztérium a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál. Az intézkedés értelmében nem kell vízkészlet-járulékot fizetni az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után, és a gazdálkodók élhetnek a rendkívüli öntözési vízhasználat lehetőségével is – tájékoztat az MTI.

Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy a 2020-as év átlagos hőmérsékletű és száraz januárral kezdődött, egy igen enyhe és a közepesnél kissé csapadékosabb februárral folytatódott, amit a megszokottnál kicsit melegebb március követett, április első 12 napjában pedig gyakorlatilag alig hullott csapadék.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat aszályindexe szerint jelenleg már az egész országban kialakult az aszály.

A csapadékhiány miatt kialakult aszálykárok jelentős mértékű növekedése a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszerbe érkezett bejelentések alapján is érzékelhető. Április 6-ig 16 aszálykárt jeleztek, amelyek összesen 616,59 hektár területet érintettek.

Már a múlt héten kihirdették a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség veszélyhelyzet idején történő teljesítéséről szóló kormányrendelet. Ennek értelmében a mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő vízhasználó mentesül a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól. A rendelet csupán a vészhelyzet időtartamára vonatkozik, ezért szakmapolitikai szempontból fontos, hogy ezen túl a tartósan vízhiányos időszakban a gazdák élhessenek továbbá a rendkívüli öntözési vízhasználat jogával. Erre hivatkozással ugyanis a tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges.

A tavaszi aszály nem csupán a tavaszi vetésű növényeket sújtja.

A talajok felső 20 cm-es rétege továbbra is igen száraz, a növények számára hasznosítható vízmennyiség mindössze 20-35%-át tartalmazza – írja az OMSZ. A 20 cm alatti talajrétegek vízellátottsága egyelőre lényegesen kedvezőbb ennél, a késő őszi illetve téli csapadék feltöltötte a mélyebb rétegeket.

Az őszi kalászosok és az őszi káposztarepce ilyenkor, április-május hónapokban igénylik a legtöbb csapadékot, a csapadékhiány egyre érzékenyebben érinti őket. Ha továbbra sem érkezik számottevő eső, és a levegő páratartalma is a mostani alacsony értékeken marad, a száraz időben a repce a kelleténél hamarabb elvirágzik, ezért nem kötődik jól, és a búza valamint árpa fejlődése is elmarad az optimálistól. A kapás növények vetéséhez a talaj hőmérséklete már elérte az ideális értéket, a jó magágyhoz azonban szintén nedvességre lenne szükség.