Mozaik

Aggasztó mértékben süllyednek az alföldi városok

A talajszint alatti vizek és gázkészletek kitermelése a fő ok.

Az Alföld nagyvárosai évente 2-5 millimétert süllyednek – egyebek mellett – a talajszint alatti vizek és gázkészletek kitermelése miatt. Emiatt jelentősen nő a belvizek és a nagyobb árvizek kockázata, írja a Ellensúly közéleti folyóirat.

Bemutatkozott a klímaváltozás Magyarországon: kiszáradtak a szikes tavak
A klímaváltozás lassan a laikusok számára is kezdi éreztetni hatásait.

A lapban Tímár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára “Tiszai Alföld – ilyen volt, de milyen lesz?”című írásában vázolja fel az Alföldi régió geológiai és emberi kéz okozta átalakulását és megoldási javaslatot is kínál a problémára.

A kitermelt víz és szénhidrogén odalent csökkenti a befogadó rétegek állékonyságát, így a felszínsüllyedés ezeken a helyeken felgyorsul. Nem is kicsit, hanem nagyon: a kitermelés előtti évi 0,2-0,3 mm/év süllyedés évi 3-4 milliméterre, tehát egy nagyságrenddel emelkedve gyorsult

– említi az egyetemi tanár.

Egyes mérések szerint a legnépesebb és így a legtöbb artézi vízre szoruló Debrecen térsége évi 5 millimétert meghaladó mértékben süllyed, ez pedig már 20-30 éves távlatban is komolyan növeli a belvízi kockázatot.

Nyári vízszintjére duzzasztják a Tisza-tavat
A tavat a Kisköre-felső vízmércén mért 735±5 cm-es tartományba töltik fel.

A nyolcvanezres Szolnok esetében a felgyorsult süllyedés évi 3-4 milliméter, miközben a ritkábban lakott lakitelki térségben a geodéták csak körülbelül 1,5 mm/év süllyedést mutattak ki, ami ugyanakkor a korábbi, természetes érték mintegy négy-ötszöröse. Emiatt a Tisza is egyre kisebb eséssel folyik ki a szolnoki térségből, tovább növelve az azonos vízhozam esetén fellépő árvízi vízszinteket.

A kárpáti hóolvadás mértéke is csökken, de az a finom vízhálózat, amely ezt az Alföld közepén hatékonyan szétterítette, megszűnt. Ma csak a csapadékra számíthatunk, amely egyre szélsőségesebben éri az Alföld középső részét.

Hol lehet a vizet hatékonyan tárolni?

– teszi fel a kérdést a cikk szerzője.

A mérnöki megoldás a 2000-es években a „Vtt” – a „Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése” – szükségtározó-rendszer lett volna, amely kicsit kevesebb mint egy Balatonnyi vizet, tehát egy komoly tiszai árvíz egy heti többletvizet lett volna képes tárolni – ha kiépül.

Mivel 2006 óta nem volt komoly tiszai árvíz, a tervnek csak a töredéke valósult meg.

A víz tározása azonban a növényekben még a tározóktavaknál is hatékonyabban oldható meg. Tehát úgy, ahogy a szabályozások előtt volt: rétekben, legelőkben és mocsarakban. Búzában sajnos nem igazán, pláne, mert mire érdekes lenne a tározás, a nyár közepétől már le is aratják

– fejti ki véleményét Tímár Gábor.

Kiemelt képünkön a Debreceni Nagytemplom. Fotó: Pixabay

Visszakapja a természet a Kiskunság egyik legszebb tavát
Cél, hogy a lehetőségekhez mérten visszaállítsák az egykori szikes tó eredeti mederalakulatát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.