Életmód

Piros hó, savas eső, kiszáradt tavak, sárga felhők: a Föld üzeni, ébresztő!

Csokorba szedtük az évtizedek óta tartó globális éghajlatváltozás szembetűnő jeleit.
Korábban a témában:

Miért kell a perui halászoknak nagykabátban halászni a harminc fokos hőségben? Hogyan tűnhettek el fajok tízezrei néhány évtized leforgása alatt Földünkről? Miért kénytelenek Bangladesből embermilliók elköltözni? Hogyan eshet színes hó márciusban?

„Bajban vagyunk fiúk, vesztésre állunk!" - Tudományos jelentés riasztó adatokkal
A legnagyobb vesztes pedig ebben a játszmában az ember lesz!

Földünk évtizedek óta riasztó vészjeleket küld, mi pedig csokorba gyűjtöttük azokat, melyek talán a legszembetűnőbbek. Reméljük, hamarosan felébred az emberiség Csipkerózsika álmából, és hajlandó változtatni gondolkodásmódján.

Ijesztő méreteket ölt a sivatagos területek térnyerése – Fotó: Pixabay

Törékeny egyensúly

Földünk éppen a megfelelő távolságra kering a Naptól ahhoz, hogy a sokszínű földi élethez megfelelő hőmérsékleti viszonyok kialakulhassanak és fennmaradhassanak felszínén. Föld-Nap távolság, tengely körüli forgás, Nap körüli keringés és bolygónk tengelyferdesége – földrajz órákról ismert fogalmak, melyek együttesen eredményezték azt a csodálatos, egyszersmind törékeny egyensúlyt, mely fajok millióit létrehozta és élteti bolygónkon.

Csupán az ízeltlábúaknak több mint nyolcszázezer faja él Földünkön – Fotó: Pixabay

Azúrkék óceánok zöld szigeteitől a havas hegycsúcsokig az ember mindenhol megvetette lábát, és valljuk be, ahová lépett, ott ritkán gazdagította az életet és a természetet.

Földünkön rendkívül sebezhető a biológiai egyensúly, melyet az utóbbi évtizedekben az emberiségnek sikerült alaposan felborítania.

Néhány évtizede saját bőrünkön tapasztalhatjuk a hőmérsékleti anomáliákat, melyek már régen túllépték a korábban őseink által átélt szintet. Elég az utóbbi évek különös hőmérsékleti értékeire gondolnunk, vagy akár az Európában egyre gyakoribb különleges időjárási helyzetekre.

Elég egy pillantást vetnünk a néhány éve készült NASA-animációra, hogy rádöbbenjünk, az emberiség technikai civilizációjának káros hatása következtében a felmelegedés hihetetlenül felgyorsult.

Nagyjából száz évvel ezelőtt kezdődött az a nagyfokú környezetszennyezés, mely a nehézipar fejlődésének következtében üvegházhatást okozó gázokat bocsátott a levegőbe. Ezek visszaszorítására nemzetközi egyezmények keretében évtizedek óta folynak erőfeszítések, sajnálatos módon a legnagyobb kibocsátók nem hajlandóak önmérsékletre.

A légkör felmelegedése mellett a földi élet számára nélkülözhetetlen védőernyőt képező ózonpajzs Dél-Amerika felett annyira elvékonyodott, hogy a halászok kénytelenek nagykabátot viselni a szabadban a legmelegebb nyári napokon, így védekeznek a Napból érkező ultraibolya sugárzás ellen.

A lassú, de biztosan mérhető felmelegedés nehezen visszafordítható folyamatokat indított és indít el a Föld felszínén.

A Napból érkező káros ultraibolya sugárzás ellen véd az ózonpajzs – Fotó: flickr.com

A világtenger szintjének emelkedése

A globális éghajlatváltozás következménye volt egy évtizede a Grönland és Kanada északi része közötti tengerben húzódó csatorna, az Északnyugati átjáró jégmentessé válása, melyet korábban az év legnagyobb részében vastag jégpáncél borított. Ezzel párhuzamosan az utóbbi időben gyorsuló ütemben zajlik a sarkvidékek jégtakarójának elvékonyodása, ami hosszabb távon hatalmas pusztítást okozhat a tengerparti városok és országok életében.

A világtenger szintje száz esztendő alatt mintegy 30-35 centiméterrel emelkedett, a szakemberek szerint 2100 körül már egy méterrel magasabban hullámzik majd.

Nem sokáig lesz már szükség jégtörö hajókra – Fotó: Pixabay

Tuvalu kicsiny csendes-óceáni szigetéről már el kellett költöznie az őslakosoknak, mert területét lassan elborítja a tenger. Tuvalu szigete csupán fél méterrel fekszik a tenger szintje felett, de a csodálatos Maldív-szigetek sincs biztonságban. Ázsiában Banglades helyzete kétségbeejtő, ott ugyanis a lakosság döntő többsége az ország déli, tengerparti sávjában él. Eddig is több millió bangladesi költözött már északabbra, illetve a környező országokba a vízszint emelkedése miatt.

Tuvalu mellett a Maldív-szigetek is könnyen víz alá kerülhet – Fotó: flickr.com

Ha nem változik az óceánok vízszintjének lassú emelkedése, néhány évtized múlva az USA keleti partjának óriás települései mellett Velence házai is könnyen víz alá kerülhetnek.

Különösen veszélyeztetett Hollandia, mert az ország nagyobbik része mélyföld, eleve a tenger szintje alatt fekszik, így szinte állandóan veszélyezteti az Északi-tenger betörése. Az ország évszázadok alatt sikeresen vette fel a harcot a tengerrel, poldereket hozott létre. Gátakkal rekesztett le sekély tengeri területeket, majd kiszárította azokat, és mezőgazdasági művelésbe vonta. Legfontosabb exportcikkét, a nemesített tulipánt hatalmas ültetvényeken termeszti Nyugat-Európa tengerparti országa.

Hollandia pompás tulipán mezői könnyen víz alá kerülhetnek a közeljövőben – Fotó: Pixabay

Piros hó és savas eső

Másfél hónapja különleges hóesésre ébredtek Olaszországban, a görögországi Krétán, és Máltán is, szó szerint piros hó esett márciusban. A piros havat az Észak-Afrikából származó sivatagi homok okozta, mely a légkörbe kerülve délnyugati áramlással jutott át a Földközi-tengeren. Egy mediterrán ciklon hatására a levegő nedvességével összekeveredett vörös homokszemcsék a felhőket sárgára színezték.

A savas esők leginkább a fenyőféléket pusztítják – Fotó: Pixabay

A savas esők kialakulásáért azonban egyértelműen az ember a felelős, a nehézipar által a levegőbe juttatott kénsav, salétromsav, szén-dioxid és kéndioxid megváltoztatja a csapadékvíz pH értékét, az esők roncsolják a növényzetet és a vizek élővilágát. Évtizedeken keresztül az USA és Nyugat-Európa volt a fő szennyező, azonban mára Kína és a fejlődő országok váltak korszerűtlen nehéziparuk miatt a legnagyobb kibocsátóvá.

A korszerűtlen nehézipar a légszennyezés és a savas esők fő felelőse – Fotó: Pixabay

Elsivatagosodás kontinensnyi méretekben

Leglátványosabban Afrikát érinti a jelenség, ahol évente mintegy 100 ezer hektár termőterület válik sivataggá. Korábban hírt adtunk egy érdekes kezdeményezésről, mellyel a Száhel-övezet problémáját kívánják orvosolni Afrika országai. Indiában, Földünk második legnépesebb országában a kutak negyven százaléka teljesen kiszáradt, az ivóvíz hiánya lehetetlenné teszi több millió ember életét.

Kiszáradt sós tó Észak-Amerikában – Fotó: Pixabay
Naponta 10 liter ivóvizet állít elő a levegőből egy diáklány
A találmány sok száz millió ember számára biztosíthat tiszta ivóvizet Afrikában.

Magyarország narancs nagyhatalommá válik?

Magyarországon is több jelét tapasztaljuk a globális éghajlatváltozásnak, a Kiskunság homokjának gyümölcsöseit évek óta egyre kevesebb csapadék öntözi, és az ország egész területén erősödnek az éghajlati anomáliák. Május közepén a Dél-Alföldön 12-15 Celsius fokos maximumokat mértek, ugyanekkor az Északi-sarkkör földrajzi szélességén, Oroszországban plusz 31-et.

Májusban szokatlan hőmérsékleti értékek Európában – Fotó: facebook

Nemcsak a mezőgazdaságból élőknek tűnnek fel hazánkban az utóbbi évtizedekben gyakrabban és hosszabb ideig tartó száraz, aszályos időszakok, melyek súlyos károkat okoznak az élővilágban.

A mezőgazdaságilag értékes termőföldeket a tartós, gyakori aszály és csapadékhiány terméketlen félsivataggá változtatja – Fotó: Pixabay
Több száz fajta növényt nevelnek Magyarország legszebb gyümölcsöskertjében
Farkas József többszörösen díjnyertes szegedi portáján tenyérnyi helyen terem a kivi, a narancs és az indián banán.

Idén az év első négy hónapjában szinte nem esett mérhető mennyiségű csapadék az Alföld nagy részén. A nyári aszályos időszakok hosszabbak lettek és rövidül a tavasz és ősz. Az évente lehulló kevesebb csapadék rendszerint hirtelen, nagy mennyiségben zúdul le, rövid időn belül, így az eloszlása rendkívül kiszámíthatatlanná válik.

Ha ezek a folyamatok tovább folytatódnak, néhány évtized múlva könnyen mézédes narancsot és csodaszép banánfürtöket szüretelhetnek majd a szatymazi barackosokban.

A Kiskunság futóhomokját évszázadokkal ezelőtt hagyományos szőlőültetvényekkel és akácosok telepítésével fogták meg őseink, ám a terület szárazabbá válása töretlen.

Teljesen kiszáradtak a szikes tavak a Kiskunságon
Sivár kietlen vidék ez ilyenkor, de mégis nagy élmény egy ilyen tómederben sétálni.
Reméljük nem tűnnek el csodás zöldséges kertjeink a terjeszkedő homoktengerben – Fotó: Pixabay

Think global, act locally! – Okosan és öko-san!

Globális éghajlatváltozás évtizedeit éljük, ezt nehéz nem észrevennünk. Nehezebb beismernünk, de tény, hogy a káros folyamatok jelentős hányadáért mi emberek vagyunk a felelősek.

Csodálatos kék bolygónk az ember előtt is létezett, és minden bizonnyal nélkülünk is létezhet, mi viszont nem létezhetünk nélküle! 

Egy évszázad leforgása alatt felborítottuk Földünk évmilliók óta létező, törékeny biológiai egyensúlyát, és az élővilág soha nem látott mértékű pusztítását idéztük elő. Egy ember nem tud Kína éves kéndioxid-kibocsátására hatással lenni, pláne nem Magyarországon, viszont okos lépésekkel magunk is hozzájárulhatunk bolygónk és a sokszínű élővilág túléléséhez.

Az üzenet egyszerű: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!

Kiemelt kép: Pixabay

Mi mindent taníthat az idősebb generáció a műanyagmentes életről?
A műanyagszennyezés problémájára a legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldások a múltban találhatók.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.