Életmód

Mi mindent taníthat az idősebb generáció a műanyagmentes életről?

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2018. 10. 24. 09:05

A műanyagszennyezés problémájára a legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldások a múltban találhatók.
Korábban a témában:

Hogyan oldjuk meg a műanyag-szennyezés okozta gondokat?

Ez az utóbbi évek egyik legsürgetőbb kérdése lett. Tanulmányok és nagyon aggasztó fotók is alátámasztják, hogy milyen nagy mértékben beterítette a műanyag hulladék a Földünket. Nagy szükség van a megoldásra. Ki kell találnunk, hogy hogyan tervezzünk és hozzunk létre olyan termékeket, amelyek nem termelnek ennyi hulladékot. Itt az ideje az innovációnak.

Nagy nyomás nehezedik a cégekre, hogy előálljanak egy környezetbarát megoldással az ételek csomagolását illetően és a városokra, hogy javítsák újrahasznosítási infrastruktúrájukat. A vállalkozók drasztikus intézkedéseket tesznek az óceánokban keringő hulladék gyűjtésére és azok új fogyasztási cikkekké alakítására.

Elsőként szinte mindenki a technológiái újdonságokban és az áttörő új ötletekben látja a megoldást hiszen mi más adhatná meg a választ az egykomponensű műanyagok helyettesítésére, ha nem a tudomány? De mi van akkor, ha rossz irányba haladunk?

Fotó: pixabay.com

Lehet, hogy a legegyszerűbb válasz a problémánkra a múltban van?

Nem volt mindig probléma a műanyagszennyezés. A XX. század közepéig az emberek kiválóan megvoltak a sok felesleges műanyag nélkül. Egyszerűen más volt az életmódjuk, egészen az 1950-es ’60-as évekig, amikor a műanyag játékok, eszközök elkezdtek beáramlani a fogyasztói piacra.

A korábbi generáció, nagyszüleink még tisztán emlékeznek rá, hogy hogyan oldották meg az egyszerű, mindennapi dolgokat műanyag nélkül Az ő emlékeiket hallgatva nyilvánvalóvá válik, hogy a hulladékproblémáknak egy részét meg tudjuk oldani úgy, hogy „visszatérünk a múltba”.

Íme néhány példa arra, hogyan működött régen és hogyan működhetne napjainkban a műanyag használatának kerülése:

Gyümölcsök és zöldségek

Régen

A friss élelmiszerek többségét, mint például a burgonyát, a sárgarépát, a borsót és hasonlókat helyben termesztették és szezonálisan álltak a fogyasztók rendelkezésére. Az év nagy részében banánt és egyéb gyümölcsöket is lehetett kapni a tengerentúlról. Amikor egy zöldségnek-gyümölcsnek nem volt szezonja, akkor inkább a tartósított megoldásait választották ( konzerv, szárított, aszalt változat).  Akkoriban nagyon sokaknak volt saját konyhakertjük, ahol megtermelték, majd feldolgozták a család szükségleteinek megfelelő mennyiséget.

Mit tehetünk ma?

Vásároljunk helyi, friss termékeket, amelyek az adott szezonban kaphatók, ahelyett, hogy a szállított, előre csomagolt árut választjuk. Látogassunk ki többször a helyi piacra, és gyakrabban vegyünk részt „szedd-magad” akcióban, ahonnan akár télire is raktározhatnánk különböző zöldségeket, gyümölcsöket. A saját kis konyhakertet is kiváló opció. Időt szánni arra, hogy minden szezonban feldolgozzuk és elraktározzuk az ételeket valóban időigényes, ám amellett, hogy ez kiváló közös program lehet a családdal. Nagyszerű megoldás, ha a gyümölcsöket és zöldségeket fagyasztva, kis edényekben, fémtartályokban vagy akár régi műanyag zacskókban tároljuk, de készíthetünk savanyúságokat, leveseket és mártásokat is.

Egy konyhakert is lehet bámulatosan szép - Így tervezzük
Dekoratív, művészi konyhakertje mindenkinek lehet. Ismerd meg a potagert!

Húsok

Régen

Régen rengeteg család tartott „jószágot”. Tele volt a baromfiudvar csirkékkel, kacsákkal, libákkal és bizony sertést, de akár kecskét és teheneket is tartottak. Így hát gyakori volt az őszi szezonban, hogy „disznót vágtak” a családok. Ilyenkor a húsokat konzerválták. A maradékot, például a szalonnát szintén felhasználták később a főzéshez, hiszen a sertés és a szárnyas zsírok is kiválóan megfeleltek erre a célra. Ma már a legtöbb háztartásban a műanyagba csomagolt napraforgó olaj található meg.

Mit tehetünk ma?

Valószínűleg nem mindenki szeretne csirkét vagy sertés tartani a saját kertjében, udvarán, így a húsfélék beszerzését a legtöbbeknek a különböző üzletekben kell megoldaniuk. Erre megoldás lehet, hogy műanyag szatyor helyett papírba vagy saját dobozba csomagolva kérjük az árut. Főleg a kisebb, házi hentesboltokban teszik meg ezt szívesen a vásárlónak, de akár a nagyobb piacokon is van erre lehetőség.

Fotó: pixabay.com

Nassolni valók

Régen

Régebben nem volt olyan széles körben elterjedt és elérhető a különböző rágcsálnivalók, chipsek, aprósütemények, mint manapság. Az akkor elérhető édességeket, sós apróságokat üvegekbe vagy papírzacskókba csomagolva lehetett megvásárolni. Akkoriban még szinte mindent nagy, barna színű papírzacskóba raktak. Nem volt még ennyire fontos a marketing és annak megjelenése a termékeken, ahogy az sem, hogy minden termék külön-külön, átlátszó műanyag csomagolásba legyen. Igaz, a választék sem volt akkora, mint napjaikban.

Ma

Szerencsére vannak már olyan boltok, ahol van lehetőség a cukorkákat, süteményeket és a sós finomságok is akár saját dobozba is csomagoltatni. Így mindenki kedvére csemegézhet, anélkül, hogy feleslegesen halmozza fel a műanyag csomagolásokat. Ami persze még ennél is jobb megoldás lehet, ha saját magunknak készítjük a nasinkat.

5 egészséges chips, melyek kielégítik a nassolni valók iránti vágyaidat
Az megvan, hogy zöldségekből is lehet rendkívül finom csipegetni valót készíteni?

Csomagolás

Régen

A simítózáras és frissentartó fóliák előtti időszakban a szendvicseket újságpapírba, viaszpapírba csomagolták. Minden termékhez papírzsákokat használtak. Ami pedig nem papírban volt, mint például a tejek, tejtermékek, azok fémbe vagy üvegbe kerületek a háztartások polcaira.

Ma

Azoknak, akik még olvasnak papír alapú újságokat, még mindig kéznél van az ételek újságpapíros csomagolásának lehetősége, de alkalmas erre a viaszpapír is. Tökéletes megoldás például, ha a gyerekeknek újrahasznosítható, rozsdamentes ebéddobozokba vagy a nagyobbaknak üvegedényekbe készítjük be az ételt, hiszen így védjük leginkább a környezetet.

Egy város, ahol szinte alig termelnek szemetet
Jelenleg 80 százalék körüli az újrahasznosítás.

Táplálkozás-kultúra

Régen

Anno a családok csak nagyon ritkán mentek étterembe, hiszen többnyire otthon étkeztek. Nem volt szokás a születésnapokat, évfordulókat éttermekben ünnepelni sem, hiszen sokkal inkább főztek, sütöttek együtt a családok női tagjai egy-egy ilyen alkalommal. Ugyanez igaz volt a nagyobb ünnepekre, mint például a karácsonyra. A dolgozó emberek is otthonról vitték az ebédet, dobozokban, ételhordókban. Emiatt minimális volt az igény az előre csomagolt ételekre.

Ma

A táplálkozáskultúránk az egyik fő okozója a műanyaghulladék problémának. Az élelmiszerekkel kapcsolatos egész megközelítésünknek változnia kell ahhoz, hogy csökkentsük az általunk termelt szemetet. Nagy változást érhetnénk el, ha kevesebbet étkeznénk gyorséttermekben vagy kevesebb előre csomagolt készételt vennénk és többször készítenénk a saját ételeinket otthon, amit újrahasznosítható dobozokban vihetnénk magunkkal a munkahelyünkre.

Fotó: pixabay.com

Hulladék

Régen

Régen nem létezett szemétgyűjtés. Minimális hulladék került a kukába. Leginkább olyan üvegek vagy fém dobozok, esetleg kerámiák dobtak el, amiket már nem tudtak újra felhasználni. Minden más hulladékot elégettek, az élelmiszer-maradványokat pedig komposztálták. A régi ruhákat paplanokká alakították át.

Ma

A komposztálás egy remek megoldás nem csak azok számára, akik kertes házban élnek, de ma már a lakásokba is lehet erre alkalmas konténert vásárolni. A visszaváltható üvegek használata is sok felesleges műanyag hulladéktól kímélné meg a földet, de a legjobb, ha az üveg csomagolást választjuk. Újra felhasználható szatyrok, dobozok, tartályok használatával csökkenthetnénk a műanyagpazarlást. Az anyag zsebkendők, anyag szalvéták használata szintén sok műanyag hulladék keletkezését előzné meg.

8 dolog, amit minden nap használunk, pedig nem kellene
Ha lehet, akkor mellőzzük életünkből ezeket.

A műanyagszennyezés globális probléma

A felgyülemlett műanyag szemét összegyűjtése és annak átalakítása hatalmas feladat, amit a tudósok, vállalatok és egyéb szervezetek próbálnak minél hatásosabb módszerekkel megoldani. A probléma azonban csak akkor szűnik meg, ha drasztikusan csökkenteni tudjuk a műanyagfelhasználás mértékét. A fent említett példák csak egy kis útmutatást nyújtanak ahhoz, hogy elkezdjünk változtatni a mindennapi szokásainkon, hiszen a műanyagfelhasználás csökkentése nem csak a tudósokon vagy a nagyvállalatokon múlik, hanem minden egyes emberen a Földön.

Szerző: Ludányi Fanni

Címlapfotó: canacopegdl

Megnyitott a világ első műanyaghulladékból épült kerékpárútja
A 30 méteres bicikliút 218 ezer műanyagpohárnak vagy 500 ezer műanyagpalacknak megfelelő hulladékból készült.
vissza a címlapra

Kommentek

Wokha, 2018. november 20.
2018. november 10-i kép vándorló amuri vércsékrõl az északkelet-indiai Nágaföld állambeli Wokha körzetben. Évente két hónapon át tart a költözõmadár vonulása a szövetségi államban, amint a kelet-szibériai és az észak-kínai költõhelyekrõl Afrika déli területeire vonul telelni Indián át. Az amuri vércsének az elmúlt években Nágaföldön történõ hálócsapdás befogása és tömeges lemészárlása ellen kampányt kezdeményeztek a helyi lotha közösség tagjai, akik a madárvonulást turisztikai látványosságként igyekeznek népszerûsíteni a természetjárók körében.
MTI/EPA
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.