150 év alatt születtett új növényfaj az Alpokban

Megdőlt az elképzelés, miszerint az új fajok kialakulásához hosszú időre van szükség.
Kapcsolódó cikkek

Megdőlt az elképzelés, miszerint az új fajok kialakulásához hosszú időre van szükség, állítják svájci kutatók.

Egy új, kakukktormákhoz tartozó növényfajra, a Cardamine insueta-ra 1972-ben bukkantak rá. A National Geographic Magyarország cikke szerint Urnerboden falujának környezetét az elmúlt 150 évben alaposan átalakították: a korábbi erdőborítás helyett mára legelők foglalják el a közeli völgyeket, így jelenhetett meg az új növényfaj. Az evolúciós folyamatban 150 év rövid időnek számít.

A tudósok szerint az új faj két, kissé eltérő élőhelyet kedvelő ősből jött létre: a Cardamine amara (keserű kakukktorma) közvetlenül a folyóvizek mentén (szinte a vízben) nő, a Cardamine rivularis (a réti kakukktorma egyik alfaja) pedig a csupán kissé nedves réteken érzi jól magát. A tájátalakítás adott lehetőséget e két faj hibridizációjára, az új faj pedig a két ős közti környezetet kedveli: ahol időleges vízborítás uralkodik.

Rájöttek arra, hogy az új faj túlélésében a szülőktől örökölt két tulajdonság is alapvető fontosságú. Az egyik, hogy a Cardamine insueta képes a levelei sarjadzásával szaporodni, ezt a réti kakukktormától örökölte. A másik, hogy képes elviselni a teljes vízborítást, ezt pedig a keserű kakukktormától kapta.

Ezek azt jelentik, hogy a Cardamine insueta ideálisan ötvözte a két szülőfaj előnyös tulajdonságait, s ezek segítségével képes meghódítani a megújult tájban kialakult új, vízhez közeli élőhelyeket. A környezete aktuális állapotától függően ez a növényfaj a szülőktől örökölt, az adott környezeti igényhez szükséges géneket tudja aktiválni

– idézi a National Geographic a cikkben Rie Shimizu-Inatsugit, a Zürichi Egyetem Evolúcióbiológiai és Környezettudományi karának kutatóját.

Ezen a szigeten él a világ legtöbb növényfaja
Szám szerint több mint 13 ezer.

Kiemelt képünkön az egyik ősfaj, a keserű kakukktorma. Fotó: DeAgostini/Getty Images