Csaknem hat hónapra is nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a változások jelentős hatással lehetnek a mezőgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre.
A nyarak hosszabbá és forróbbá, a telek rövidebbé és melegebbé válnak a globális felmelegedés miatt
– mondta Kuan Jü-ping, a kínai trópusi óceánkutató laboratórium oceanográfusa, a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A kutatók az 1952 és 2011 közötti napi éghajlati adatokat felhasználva nézték meg, hogy miként változott a négy évszak hossza és kezdete az északi féltekén, majd éghajlati modelleket alkalmazva vázolták fel a jövőben várható további változásokat – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Ennek megfelelően a tavasz és a nyár korábban, az ősz és a tél később köszöntöttek be. A földközi-tengeri régióban és a Tibeti-fennsíkon történt a legtöbb változás az évszakok körforgásában.
A kutatók szerint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések nélkül 2100-ra kevesebb mint két hónapig fog tartani a tél és az átmeneti tavaszi, valamint őszi időszak hossza is tovább zsugorodik.
Számos tanulmány kimutatta már, hogy az évszakok hosszának és kezdetének változása jelentős környezeti és egészségi kockázatokkal jár
– mutatott rá Guan.
A madarak megváltoztatják vándorlási szokásaikat, a növények fejlődési szakaszai eltolódnak. A változások megzavarhatják az állatok és táplálékforrásaik összehangoltságát, felborítva az ökológiai közösségeket.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="271" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az évszakok eltolódása a mezőgazdaságra is súlyos hatással lehet, különösen, ha a hamis korai tavasz és a késői hóviharok elpusztítják a rügyező növényeket. Az elhúzódó vegetációs időszak miatt az emberek több allergiát okozó pollent fognak belélegezni, és a betegségeket terjesztő szúnyogok egyre északabbra húzódhatnak.
A forróbb és hosszabb nyarakat rendszeresebb és intenzívebb hőhullámok, valamint erdőtüzek kísérhetik. A melegebb és rövidebb telek olyan változékonyságot idézhetnek elő, amely fagyhullámokhoz és téli viharokhoz vezethet.
