Mozaik

Jól bírják a hőséget a Vörös-tenger koralljai

pixabay
pixabay
Az eredmények szerint 34,5 Celsius-foknál van a halálos hőmérsékleti küszöb.

Bírják a hőséget a Vörös-tenger koralljai, ami még hosszú távon védelmet jelenthet számukra a globális felmelegedéssel szemben, írta az MTI.

Az Akabai-öbölben élő korallok, a velük szoros kapcsolatban létező algák és baktériumok különösen ellenállóak a magas hőmérséklettel szemben

– derítette ki a lausanne-i Svájci Műszaki Egyetem (EPFL) kutatócsoportja.

Kapcsolódó
Hangszórókkal csábítják vissza a halakat a Nagy-korallzátonyhoz
Az egészség hangjai szólnak az elpusztult területeken.

A korallzátonyok világszerte katasztrofális állapotban vannak. Ez részben a vizek hőmérsékletének növekedésére vezethető vissza, ami korallfehéredést és -pusztulást okoz.

Az EPFL szakértőinek a az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) bemutatott jelentése jó hírt közöl a Vörös-tenger koralljaival kapcsolatban. Az Akabai-öböl koralljai és apró szövetségeseik ellenállnak az általuk megszokott 27 Celsius-foknál átlagosan 5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletnek.

pixabay

A Romain Savary kutató által vezetett szakértői csoport hőségtesztet végzett a korallokkal: 29,5 Celsius-fokos, 32 fokos és 34,5 fokos hőmérsékletű víz hatásának tették ki őket órákra és napokra.

Megfigyelhettük, hogy a korallok és velük szimbiózisban lévő partnereik a rövid és hosszú periódusú, akár 32 Celsius-fokos időszakokat károsodás nélkül átvészelték

– mondta Savary.

Ugyanakkor az eredmények szerint 34,5 Celsius-foknál van a halálos hőmérsékleti küszöb.

A teszteket követő örökítőanyag-vizsgálat segítségével megfejtették az ellenálló korallok genetikai titkát. A “szuperkorallok” különlegességét összetett és sokrétű génkifejeződés adja. Ennek alapján nincs lehetőség arra, hogy a kevésbé ellenálló korallokat génmanipulációval a  hőségnek ellenállóvá tegyék.

pixabay

A génkifejeződés (génexpresszió) az a folyamat, amelynek során a génben rejlő információ megjelenik valamilyen fehérjében vagy RNS-ben, és ennek eredményeként a sejt szerkezete/funkciója megváltozik.

Az sem lehetséges, hogy a Vörös-tenger koralljai segítségével mentsék meg a Nagy-korallzátonyt. A zátony ugyanis hatalmas, nem lehetséges a mesterséges betelepítése.

A korallok extrém módon függnek környezetüktől, általában csak nagyon hosszú idő után képesek alkalmazkodni egy új terület adottságaihoz

– mondta Anders Meibom, az EPFL munkatársa.

Kapcsolódó
Végveszélyben a világ korallzátonyai
Június 8-a az óceánok világnapja.
Olvasói sztorik