Bírják a hőséget a Vörös-tenger koralljai, ami még hosszú távon védelmet jelenthet számukra a globális felmelegedéssel szemben, írta az MTI.
Az Akabai-öbölben élő korallok, a velük szoros kapcsolatban létező algák és baktériumok különösen ellenállóak a magas hőmérséklettel szemben
– derítette ki a lausanne-i Svájci Műszaki Egyetem (EPFL) kutatócsoportja.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A korallzátonyok világszerte katasztrofális állapotban vannak. Ez részben a vizek hőmérsékletének növekedésére vezethető vissza, ami korallfehéredést és -pusztulást okoz.
Az EPFL szakértőinek a az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) bemutatott jelentése jó hírt közöl a Vörös-tenger koralljaival kapcsolatban. Az Akabai-öböl koralljai és apró szövetségeseik ellenállnak az általuk megszokott 27 Celsius-foknál átlagosan 5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletnek.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="851" width="1280" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A Romain Savary kutató által vezetett szakértői csoport hőségtesztet végzett a korallokkal: 29,5 Celsius-fokos, 32 fokos és 34,5 fokos hőmérsékletű víz hatásának tették ki őket órákra és napokra.
Megfigyelhettük, hogy a korallok és velük szimbiózisban lévő partnereik a rövid és hosszú periódusú, akár 32 Celsius-fokos időszakokat károsodás nélkül átvészelték
– mondta Savary.
Ugyanakkor az eredmények szerint 34,5 Celsius-foknál van a halálos hőmérsékleti küszöb.
A teszteket követő örökítőanyag-vizsgálat segítségével megfejtették az ellenálló korallok genetikai titkát. A “szuperkorallok” különlegességét összetett és sokrétű génkifejeződés adja. Ennek alapján nincs lehetőség arra, hogy a kevésbé ellenálló korallokat génmanipulációval a hőségnek ellenállóvá tegyék.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="719" width="1280" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A génkifejeződés (génexpresszió) az a folyamat, amelynek során a génben rejlő információ megjelenik valamilyen fehérjében vagy RNS-ben, és ennek eredményeként a sejt szerkezete/funkciója megváltozik.
Az sem lehetséges, hogy a Vörös-tenger koralljai segítségével mentsék meg a Nagy-korallzátonyt. A zátony ugyanis hatalmas, nem lehetséges a mesterséges betelepítése.
A korallok extrém módon függnek környezetüktől, általában csak nagyon hosszú idő után képesek alkalmazkodni egy új terület adottságaihoz
– mondta Anders Meibom, az EPFL munkatársa.
