A Balaton élővilágának megóvása kiemelten fontos feladata az agrártárcának. A feladatot május elsejétől kinevezett miniszteri biztos, Szári Zsolt látja el.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy tartsa a kapcsolatot, erősítse a kommunikációt a Balaton élővilágának megőrzésén dolgozó intézményekkel, a térség önkormányzataival és civil szervezeteivel
– mondta el Nagy István agrárminiszter a balatoni miniszteri biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján az MTI-nek.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fontos feladat még a Balaton és a Kis-Balaton vízgyűjtő területein lévő szennyezőforrások beazonosítása, a tómeder rekultivációjával összefüggő állami feladatok meghatározása, valamint a balatoni halak népszerűsítése.
Szári Zsolt beszámolt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, valamint a halgazdálkodási társaság közös kutatásának eredményéről, amelyben a horgász-etetőanyagok hatását vizsgálták a Balaton vízminőségére. Erre azért is volt szükség, mert egyes feltételezések szerint a horgászok etetőanyagainak szerepe lehetett a 2019-es balatoni algavirágzásban.
A vizsgálatok alapján megfogalmazott becslések szerint a szabadidős és versenyhorgászatok éves etetőanyag bevitele a Balatonba 2083 tonnányi. A tóba ez által juttatott foszformennyiség 8,4 tonnára tehető.
Ez mindössze 5,1 százaléka a befolyókból Balatonba érkező foszforterhelésnek, a vízügy 2017-2019-es években mért átlagértékeihez viszonyítva. Ha figyelembe vesszük a halfogások és haltetemek által a tóból eltávolított, valamint a haltelepítésekkel bekerülő foszformennyiséget is, akkor megállapítható, hogy a horgászat becsült hozzájárulása a Balaton algásodásért felelős foszfor terheléséhez csekély, 2,9 százalékra tehető
– emelte ki a miniszteri biztos a halgazdálkodási társaság honlapján elérhető tanulmány legfontosabb megállapítását.
A vizsgálatot a trendek változása, a horgászok számának növekedése, a haltelepítések mennyisége, vagy a “fogd ki és dobd vissza” horgászat népszerűsödése miatt érdemes háromévenként megismételni.
Ha a jövőben számottevően romlana a halgazdálkodásnak a tó foszformérlegére gyakorolt hatása, többféle intézkedést is be tudnak vezeti, köztük az etetőanyag mennyiségének és összetételének szabályozását, de ez jelenleg nem indokolt.
