Andreas Trepte/Wikimedia.org
Mozaik

Több mint 2000 éves a világ első meteorológiai állomása

A Szelek tornya tudományos céllal épült az i.e. 2. század végén.

Athén legtöbb műemléke régi templom, ám a Szelek tornya más. Ez az ősi épület tudományos céllal épült az i.e. 2. század végén. A Szelek tornyában – mely nevét arról kapta, hogy oldalai az Athénban uralkodó fő légáramlatok irányába mutatnak – napóra, korabeli vízóra és szélkakas volt, így a világ első meteorológiai állomása lett, írja az Atlas Obscura.

Kapcsolódó
A híd, amely átível az Atlanti-óceán felett
Természetesen van egy kis csalafintaság a dologban.

A 12 méter magas és 8 méter átmérőjű, nyolcszögletű épület szinte teljes egészében penteli márványból készült, ugyanolyanból, mint a Parthenon, amit igen ritkán találni a templomokon kívül más épületeknél. Feladata az idő mérése volt. Az athéniak horológiumnak, azaz órának is nevezik a tornyot az oldalain található napórák után.

A nyolc oldalán a nyolc ókori görög szélistent ábrázoló fríz látható. Boreász (észak), Kaikiász (északkelet), Euros (kelet), Apeliotész (délkelet), Nótus (dél), Livász (délnyugat), Zephürosz (nyugat) és Szkirón (északnyugat).

A frízek alatt nyolc függőleges napóra található, itt az árnyék az óraszámokra vetődött, amik bár halványak, ma is láthatók. Az épületet eredetileg bronz szélkakas fedte, ő volt Triton az embertörzsű és halfarkú tengeristen, keze abba az irányba mutatott, ahonnan a szél fújt. A legenda szerint, amikor a szobor eltűnt, hetekig nem fújt a szél Athénban, s hatalmas volt a hőség. Az embereknek a torony tövében áldozatot kellett bemutatniuk Boreásznak, az egyik faragványon ábrázolt istennek, aki „szétkorbácsolta a hőséget”.

mritz_p/Flickr

Az épület belseje bonyolult belső vízórát tartalmazott, amit az Akropolisz alatt egy nagy kútról lefolyó víz hajtott. Ez elengedhetetlen volt felhős napokon vagy az éjszakákon, amikor a napóra hatástalan volt.

A korai keresztény időkben a tornyot templommá alakították át. Az oszmán időszakban a dervisek imádkozó helyeként használták. A dervisek távozása után az épület állapota az 1837–1845 közötti helyreállítási projektig csak romlott. Ekkor derült ki, hogy az épület felét az évszázadok alatt felhalmozódott föld és törmelék borítja, és fele a föld alatt volt.

A modern restaurációk szerencsére megmentették az ókori tudományos struktúrát, ami 2016 óta a nagyközönség által is látogatható.

Kapcsolódó
A könyvek templomai: lenyűgöző könyvtárak a nagyvilágból
Csodálatos könyvtárak léteznek szerte a világban, amelyekbe nemcsak kölcsönözni érdemes betérni, hanem maga a látvány is megér egy látogatást.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.