MTI/Vajda János
Mozaik

Európai középmezőnybe tarolták a magyar görögdinnyét

Az ősz beköszöntével egyre gyakoribbak a hűvös hajnalok, a hőmérséklet ingadozás és csökkenés, ez pedig hatalmas stresszt okoz a növényeknek, egyben gátat is szab a szabadföldi termesztés esetén a növényi állományok megőrzésének. Magyarul: szeptember végével akárhogyan is, de véget ér a görögdinnye szezonunk. Egy apró jó hír azonban van a sárgadinnye kedvelők számára: ott még a fóliaházas termesztés ad egy olyan mértékű biztonságot, amivel akár október végéig elláthatják a hazai fogyasztókat sárgadinnyével.

A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete által lapunknak megküldött helyzetképe szerint az országban több termelési régiót tartanak számon, ezek közül a terület méretei alapján jelenleg a legmeghatározóbbak a szabolcsi és a békési, itt terem ugyanis az ország görögdinnye- készletének a kétharmada. A dinnyét több ütemben ültetik, ez – és a széles fajtaválaszték – teszi lehetővé, hogy elnyújtsák a szezont. Az elmúlt években az a hazai gyakorlat alakult ki, hogy a két nagy régió (2021-ben körülbelül 1300-1300 hektár mindkettő) váltja egymást, így – nagy átlagban, mert persze kivételek vannak – a békési betakarítás már júniusban elkezdődik és egészen augusztus elejéig is eltart, a szabolcsi pedig július végén kezdődik és szeptember végéig folyamatos a betakarítás.

MTI/Rosta Tibor

Ezek alapján jól látszik, hogy a területek nagy része – beleértve a baranyai, jászsági, tolna-fejér térségi régiókat és a szórvány területeket is – már betakarításra került, azonban ez 2021-ben nem jelenti sajnos azt, hogy a beérett termések 100 százalékát sikerült is értékesíteni.

Az eddigi visszajelzések alapján szinte minden régióban maradtak a földön termések különböző piaci anomáliák miatt, de ezeknek a területeknek a nagy részét már letakarították, a termést jellemzően betárcsázták. Jelenleg még a szabolcsi területen van nagyobb mennyiségben ép és elérhető friss görögdinnye: itt a konstans fajták esetében akár 70 százalékos is lehet a területen maradt termés, a hibrid vetőmagok esetében ez olyan 30 százalékos veszteséget jelenthet a mostani visszajelzések szerint.

A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete közleményében kiemeli: ami fontos, hogy az adatok mögött családok vannak, akik jellemzően néhány hektáros területen gazdálkodnak. Esetükben a ma körülbelül 2,5 millió forint/ha bekerülési költség és az esetenként 0 forintos árbevétel a mindennapi megélhetésüket fenyegeti. A megnövekedett bekerülési költségek és a kiszámíthatatlan értékesítési rendszerek, az inputanyagok árnövekedését nem lekövető termék (termelői) árak vezetnek oda, hogy – ahogy az elmúlt években is – várhatóan a következő évben is csökkenni fog a görögdinnye magyarországi termőterülete, fogalmaznak.

A középmezőnybe tarolták az ágazatot Európában

Az évek alatt megfigyelhető csökkenő területméret ellenére az újabb technológiák és fajták bevezetésével is stabilan tudták tartani a termelők a termésátlagokat és a jó minőséget, azonban az is jól látszik, hogy ezt a mennyiséget teljes egészében a belföldi piac nem képes felvenni.

Éppen ezért szükségünk van exportpiacokra, legalább az úgynevezett „túltermelési időszakok levezetésében”, de ez a mai a szabadkereskedelmi rendszerben komoly kihívást jelent mind a termelők, mind a felvásárlók-értékesítők szempontjából. Míg akár 5-6 éve bátran ki tudtuk jelenteni, hogy a görögdinnyések európai élmezőnyében vagyunk, ma már a területcsökkenések és az exportpiacok elvesztése valahova a középmezőnybe tarolta az ágazatot, és olyan új – termelő – belépők törtek a helyünkre, mint a balkáni térség szereplői vagy épp a keleti országok, mindemellett a vásárlói kedv évről évre alább hagyott

– magyarázzák.

A közlemény szerint görögdinnyében azért szoktak jellemzően a spanyol és olasz termelőkkel példálózni, mert ők a dobogósok.  Nem csak méretben, de szervezettségben is az élen járnak, ráadásul állami szerepvállalással együtt komoly lobbit folytattak mind a termelés (a teljes kertészeti ágazat) tudatos fejlesztése mellett, mind az export értékesítési csatornák növelése mellett. Üres piac pedig nincs, így valahol az ő – vagy bárki más – előretörésük a magyarok gyengülését is jelenti, írják.

Megjegyzik, az is látszik, hogy az árversenyben rendben alul maradunk.

Mire mi egyáltalán országos szinten el tudunk indulni, a déli országok már rég a szezonunk felénél, végénél járnak, így nagy eséllyel mondhatjuk, hogy már a befektetésük is visszajött és a fennmaradó időszakban már a nyereségi rátájukat növelik. Ők már megkeresték, amit kellett, minden fogyasztó jól lakott – hozzánk is jön korai és őszi időszakban is albán, török, görög, olasz és spanyol dinnye is – , így leesik az ár. Mi pedig csak ekkor indulunk. Elég rossz esélyekkel

– fogalmaz a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete.

Azt nem értik, hogy mehet Macedóniából vagy épp Olaszországból Lengyelországba, Németországba mindössze 0,10 EUR/kg-ért a dinnye, miközben a magyaroknak csupán a fuvarköltségünk is több ennél.

MTI Fotó: Komka Péter

Bizonytalanságban a termelők, de ők sem szentek

Hangsúlyozzák, fontos tudni, hogy ma nincs olyan, hogy termeltetés. Ma a hazai termelők a teljes bizonytalanságban termelnek, abban bízva, hogy az előző években kialakult kapcsolataik eléggé stabilak ahhoz, hogy jövőre is megvásárolják a terményeiket. Bevétel hiányában pedig elmaradnak a fejlesztések, pedig úgy a gépesítésre, mind a marketing fejlesztésre szüksége lenne az ágazatnak.

Végezetül pedig: a termelők sem szentek. Tudjuk és látjuk, hiszen a Magyar Dinnyetermelők Egyesületeként is vívjuk az ágazati harcokat az együttműködésért. Amitől mi, magyarok idegenkedünk. Még a fiatalabb generáció is bizalmatlan a dinnyések között. Ez pedig széthúzáshoz, régiónkénti jelentős árkülönbségekhez, elaprózódott termeléshez és kevésbé egységes árualaphoz vezet. Sajnos ez a széthúzás is hozzájárul ahhoz, hogy bárki ki tudjon minket játszani egymás ellen. Akár egy napi áralku során is

– teszik hozzá.

Leírások szerint az egyesület komoly munkát fektetett az elmúlt néhány évben a dinnye fogyasztásának ösztönzésébe: a magyar dinnye matrica az első olyan eszköz, amivel szerették volna egységesíteni a piacot. Ehhez, az egyediség és termelői online tér kialakítása céljából létrehozták a magyardinnyetermelok.hu weboldalt és a „Keresd a Dinnyést!” applikációt. Számos szervezethez, országos és megyei programhoz csatlakoztak, ahol lehetőségük nyílt ingyenes kóstoltatásokat tartani a szezonban, vagy épp dinnyés-recept ötleteket megosztani neves mesterszakácsok felügyelete mellett, illetve maguk is szerveznek most már több éve a Nyitott dinnyeföldek napját.

Azonban itt is látszik, hogy egy fecske nem csinál nyarat és az a költségvetés, ami az egyesület rendelkezésére áll, nem elég az ágazati marketinghez. Belföldön sem, külföld esetében pedig az exportfejlesztések érdekében még többre lenne szükség

– zárják a közleményt.

Kapcsolódó
Ne dobd ki a dinnye héját, készíts belőle lekvárt
Érdemes felhasználni az emberi táplálkozásban mindazt, amit a növények kínálnak és ehető.
Nagyjából 90 kilogrammos, ellipszis alakú, tud döntéseket hozni és alkalmas nyersanyagok, fémek kutatására, és földalatti bányák feltérképezésére is, mindezt víz alatti környezetben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.