Különleges halat fogtak október 2-án, szombaton a gyomaendrődi Fűzfás-zugi-holtág versenypályáján, írja a pecaverzum.hu.
A lap szerint a hal láttán nemcsak a horgász, hanem a parton a többi pecás is meglepődött, mert még senki sem látott ilyen egyedi kinézetű fátyolfarkú ezüstkárászt.
Mint írják, Pekker Imre feeder bottal indult pontyozni, de az etetést ezüstkárászok találták meg. Délután 3 óra körül érte őket a nagy meglepetés.
Azt sem tudtam, hogy mi ez. Nagyon meglepődtünk, amikor megláttuk a széttárt uszonyait. Nem láttam még ilyen halat, és akinek megmutattam, azok sem
– emlékezett vissza.
A hal tömegét 70-80 dekásra saccolták, és visszaengedték a holtágba. Pekker Imre hozzátette,
mondta a komám, hogy kívánjak hármat. Gondoltam egy ötkilós pontyra, de az sajnos nem jött.
A Magyar Haltani Társasághoz a korábbi években már érkeztek fotók pár fátyolos farkú kárászról. Akkor szakmai álláspontjukban azt írták a fajról, hogy a fátyolos úszók – hasonlóan sok más rendellenességhez – az örökítőanyag mutációnak nevezett, hirtelen megváltozásával alakulnak ki. A mutáció kémiai anyagokkal és nagy energiájú sugárzásokkal mesterségesen is kiváltható, de természetes körülmények között is bekövetkezhet, például a világűrből érkező kozmikus sugárzás hatására.
A fátyolos úszójú halak ritkák a természetben, mert egyrészt feltűnőek, másrészt kevésbé alkalmasak a gyors úszásra, ezért az ilyen halak gyakrabban válnak a ragadozók prédájává. De azért is ritkák, mert ez a tulajdonság csak akkor jelenik meg az utódokon, ha mindkét szülőtől ilyen géneket örököltek, aminek a természetben igen csekély a valószínűsége.
Elszaporodásuk esélye csekély, a természetben általában eltűnnek az ilyen tulajdonságok, mert típusos példánnyal történő összeíváskor az utóbbiak domináns génjeinek a hatása érvényesül.
