© PID / Houdek
Mozaik

Több mint 235 ezer kecsegét telepítettek vissza a Dunába

A tokhalfélék családjába tartozó kecsege veszélyeztetett faj, ezért is van nagy szükség a populáció megerősítésére.

Bécs városa és a Bécsi Agrártudományi Egyetem, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia együttműködésének köszönhetően a 2016 és 2021 közötti időszakban több mint 235.000 fiatal kecsegét sikerült visszatelepíteni a Dunába és a Morvába.

A tokhalfélék, ahová a kecsege is tartozik, a túlhalászatnak és vándorútjuk megzavarásának köszönhetően az elmúlt évszázadban eltűntek a Duna felső és középső részéről. Ausztriában már csak egy kis területen, a Felső-Dunán él vadon tokhalfajta, a kecsege, de ez is erősen veszélyeztetett.

Bécs Városa és a Bécsi Agrártudományi Egyetem (BOKU) kutatói 2016 óta közösen dolgoztak az Európai Unió LIFE projektjén, melynek célja a kecsegék állományának megerősítése és megóvása volt. A bécsi Duna-szigeten, egy konténerben több százezer kecsegét neveltek fel, hogy később saját, önfenntartó populációkat hozzanak létre.

© PID / Christian Fürthner Von links: Nora Sikora-Wentenschuh (Vizerektorin Boku Wien), Günther Liebel (Sektionschef Umweltministerium), Gerald Löw (Leiter der Abteilung Wiener Gewässer im Magistrat), Ulli Sima (Innovationsstadträtin), Thomas Friedrich (Projektleiter Boku Wien).

A most véget ért kezdeményezés összesen 150.000 kecsege visszatelepítését tűzte ki céljául – ezt a számot messze sikerült túlteljesíteni.  Öt év alatt ugyanis több mint 235.000 példány lelt új otthonra a Dunában és a Morvában.

A tenyésztőkonténerek nagy népszerűségnek örvendtek: több mint negyven iskoláscsoport és ötven delegáció kereste fel őket. Utóbbiak Ausztriából, az Európai Bizottságtól és más EU-országokból érkeztek, de Kínából is jöttek érdeklődők. A projekt során szabadon engedett kecsegéket jeladóval és mikrocsippel szerelték fel, így még több évig nyomon lehet követni mozgásukat. A bécsi projektben, melyet hatvan százalékban az EU finanszírozott, az osztrák főváros és a BOKU szakértői mellet részt vettek a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársai is.

Kapcsolódó
Ilyen nagy kecsege ritka zsákmánynak számít a Dunán
Az Ordasnál most horogra került példány 6,3 kilós és 88 centi hosszú volt.
Vannak helyek, amelyek soha nem változnak, vagy ha igen, akkor is csak úgy, hogy a múltból mindig megőriznek valami lényegeset. A Hévízi-tó és környéke ilyen. Nem fog rajta az idő, sőt, a turisztikai iparágat összedöntő koronavírus-járványnak is alig találtuk nyomát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.