Atlas Obsura
Mozaik

Hidak, melyeket nem építenek, hanem maguktól nőnek

Évszázados hidak, amiket kusza gyökerek alkotnak.

Északkelet- India mélyén, a Föld egyik legcsapadékosabb vidékén a hidakat nem építik – maguktól nőnek. A déli Khasi-dombok és Jaintia-dombok éghajlata nedves és meleg, gyors folyású folyók és hegyi patakok keresztezik őket. Ezeknek a domboknak a lejtőin egy hihetetlenül erős gyökérrendszerrel rendelkező indiai gumifa faj nő, írja az Atlas Obscura.

Kapcsolódó
A kör alakú híd, amihez hasonló sincs a világon
Hat évnyi egyeztetés után készülhetett el.

A gumifa egy sor másodlagos gyökeret növeszt a törzsén, miközben remekül megél hatalmas sziklák tetején a folyópartok mentén, de akár a folyók közepén is. A War-Khasis és a War-Jaintias – két szorosan összefüggő Meghalaya törzs – már régen felfigyeltek a fára, és erőteljes gyökereiben lehetőséget láttak arra, hogy könnyen átkeljenek a terület folyóin.

Így a törzsek amikor és ahol szükség volt rá, egyszerűen saját hidat növesztettek.

Annak érdekében, hogy a gumifa gyökerei a megfelelő irányba növekedjenek – mondjuk egy folyó felett –, a dél-meghalaiak több különböző stratégiát alkalmaztak. Néha a fák gyökereit egyszerűen meghúzták, megkötötték, megcsavarták, és kézzel segítették a gyökerek összefonódását addig, míg a kívánt építészeti struktúrát nem kapták.

Gyökérhidakat is készítettek úgy, hogy fából és bambuszból állványokat hoztak létre, majd a fiatal gyökereket ezeken az ideiglenes szerkezeteken keresztül fűzték.

Atlas Obscura

Egyes helyeken középen levágott és kivájt törzseket használtak gyökérvezető rendszerek létrehozására. A gumifa vékony gyökerei a törzsek üregében nőttek egyenesen. Ennek megvolt az az előnye is, hogy a gyökereket a vezető-törzsek további tápanyagokkal látták el, amikor azok bomlásnak indultak.

Amikor elérték a folyó túlsó partját, a gyökerek megkapaszkodtak a talajban. Bizonyos idő elteltével erős, élő híd készült.

Amint a gyökérhidak kialakultak, rendkívül erősek lettek – elég erősek ahhoz, hogy akár 50 vagy több ember súlyát is elbírják. Valójában, mivel ezek a hidak ma is élnek és folyamatosan nőnek, a hidak idővel megerősödnek. A Cherrapunji környéki falvak lakói által naponta használt ősi gyökérhidak némelyike ​​például jóval több, mint 500 éves lehet.

Atlas Obscura

Az új élő hidak létrehozásának és a már létezők megőrzésének gyakorlata Dél-Megalaya nagy részén lassan eltűnik.

A régió sok falujában a gyökérhidak alig többek egy emléknél. 2004 körül azonban új érdeklődés támadt a hidak iránt, ez pedig legalábbis néhány helyen megakadályozta, hogy tönkre menjenek. Sőt, néhány új gyökérhíd építése is folyamatban van.

Rangthylliang faluban egy teljesen új hidat nevelnek bambusz és fa állványzat felhasználásával, egy másik telephelyen pedig jelenleg egy új, harmadik hídrészt nevelnek a másik kettő fölé, ami egy évtizeden belül készen áll majd a használatra.

Kapcsolódó
A híd, amely átível az Atlanti-óceán felett
Természetesen van egy kis csalafintaság a dologban.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.